Infostart.hu
eur:
362.35
usd:
313.87
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Lamu, 2018. március 27.Az Atlanti-óceánonból kifogott halak a délkelet-kenyai Lamu sziget halpiacán 2018. március 24-én. Lamu sziget gazdaságában a legmeghatározóbb a halászat, a mezőgazdaság és a turizmus, az itt élők fő megélhetési forrása a halászat, amely az utóbbi időben a korallpusztulás, a partmenti túlhalászás, az illegális halászati módszerek miatt jelentős mértékben visszesett. A helyi halászok szerint a Lamu  kikötőjében zajló építkezés nagy mértékben hozzájárult a természetes élőhelyek és a halállomány pusztulásához. (MTI/EPA/Kurokava Dai)
Nyitókép: MTI/EPA/Kurokava Dai

Döbbenetes átalakuláshoz vezet, ha betiltják a tengeri halászatot egy területen

Négyszeresére növelhetik a halállományok nagyságát és sokszínűségét, ha az óceánok egy-egy térségét védetté nyilvánítják.

A környezettudósok az Anglia déli partján elterülő Lyme-öböl térségét vizsgálták, amelyet 2008-ban nyilvánítottak védett területté. Azt találták, hogy a térségben élő különféle halfajok száma több mint négyszer akkorára nőtt (430 százalékkal), mint a térségen kívül eső tengerei övezetben. Ami a halállományok méretét illeti, 370 százalékkal több halat találtak a védett területen, mint azon túl egy hasonló nagyságú térségben, ahol a fenékhálós halászat még mindig engedélyezett.

A kutatók szerint mindez egyrészt jelzi a tengeri területek védetté nyilvánításának fontosságát, mivel az ilyen térségekben betiltják a halászat legpusztítóbb módjait. Azt is megmutatja, hogy a tengeri védett térségek kijelölésének gyakorlata előnyös és hasznos a fenntartható halászat és a fajmegőrzés számára.

A Journal of Applied Ecology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók azokat az adatokat használták fel, amelyeket víz alatti kamerákkal folytatott rendszeres megfigyelések során gyűjtöttek.

A kutatók tizenegy éven át minden évben feljegyezték a halpopulációkról csalétek segítségével folytatott megfigyelések adatait a tengeri természetvédelmi területen és azon kívül.

Tanulmányunk "megmutatja, hogy a fajmegőrzés és a halászat módja közötti kompromisszum miként hat teljes ökoszisztémákra, a helyi élőhelyekre, és azokra, akik ezekre támaszkodnak. Rávilágít a tengeri védett területek hosszú távú megfigyelésének szükségességére és arra, hogy ha ezekkel a térségekkel gondosan bánnak, az jelentős előnyökkel jár a halászat és a fajmegőrzés számára" – idézte Bede Daviest, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A Lyme-öböl az Egyesült Királyságban az első és legnagyobb példája a tengerek ambiciózus és teljes körű védelmének. A térségben 206 négyzetkilométernyi területen betiltották egyebek között a fenékhálós halászatot, megvédve ezzel a tengeri élőhelyeket a rendszeres károkozástól, miközben engedélyezték a kevésbé romboló halászati módokat, mint a rögzített halókkal, a horgászbottal és zsinórral vagy a búvárkodással folyó halászatot.

Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Magyar Péter: túl a mélyponton

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×