Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Falfestmény Karikó Katalinról Budapesten a Krisztina körúton
Nyitókép: Forrás: Színes Város/Brain Bar

Karikó Katalin megkapta a Szilícium-völgy Oscar-díját

A méltatásban arra is felhívták a figyelmet, hogy az mRNS vakcinák nemcsak a koronavírus elleni védekezésben van az emberiség segítségére, hanem más súlyos kórok ellen is hasznos lehet.

Karikó Katalin kutató biológust, biokémikust a Szilícium-völgy Oscar-díjának is nevezett Breakthrough-díjjal tüntették ki az új típusú koronavírus elleni innovatív vakcinák kifejlesztését lehetővé tevő felfedezésért – jelentette be honlapján az elismerést odaítélő szervezet.

A Covid-19 betegségre adott tudományos válasz példa nélküli, a 2022-es év díjai közül kettőt olyan felfedezésekért adtak, amelyek jelentős szerepet játszottak ebben a válaszban – olvasható a díj honlapján.

Az új típusú koronavírus ellen hatásosnak bizonyuló, a Pfizer/BioNtech és a Moderna által kifejlesztett innovatív vakcinák Karikó Katalin és Drew Weissman több évtizedes munkásságán alapulnak.

A széles körű szkepticizmus ellenére a két díjazott tudós bízott az mRNS-terápiák lehetőségében, és olyan technológiát hoztak létre, amely nemcsak a koronavírus ellen jelenleg folyó harcban létfontosságú,

hanem számos kór – a HIV-en kívül autoimmun és genetikai betegségek, daganatok – ellen hatékony jövendőbeli vakcinák vagy kezelések ígéretét is hordozza – írják a méltatásban.

Mint hozzáteszik, a vírus szinte azonnali azonosítása és leírása, a vakcinák gyors kifejlesztése, valamint az új vírusváltozatok folyamatos figyelemmel kísérése lehetetlen volna a szintén díjazott Shankar Balasubramanian, David Klenerman és Pascal Mayer által kifejlesztett új generációs genetikai szekvenálási technológiák nélkül.

Az élettudományok területén elért eredményeiért tüntették ki Jeffery W. Kellyt is, aki az amiloidokkal összefüggő idegrendszeri betegségek kutatásában alkotott kiemelkedőt.

A fizikai alapkutatások Breakthrough-díját a japán Katori Hidetosi és a Coloradói Egyetemen dolgozó Jun Ye kapta, mert három nagyságrenddel javították az időmérés pontosságát. Technológiájuk segítségével olyan kvantumórákat fejlesztettek ki, amelyek 15 milliárd évnyi működés alatt kevesebb mint egy másodpercet veszítenének.

A matematikai díjat a japán Mocsizuki Takurónak ítélték oda az absztrakt terek határainak feltárásáért.

A tudományos élet paradigmaváltó kutatásait támogató Breakthrough Prizes a világ egyik legnagyobb pénzjutalommal járó tudományos elismerése. A 2012 óta átadott díjat informatikai-internetes óriáscégek alapítói hozták létre: Mark Zuckerberg Facebook-alapító, Sergey Brin Google-társalapító és felesége, Anne Wojcicki, Jack Ma kínai üzletember, valamint Jurij Milner orosz vállalkozó és felesége, Julia. Tavalyelőtt a kínai Tencent vezetője, Ma Hua-teng is csatlakozott a díj szponzoraihoz.

A három élettudományi és az egy-egy fizikai és matematikai díjjal egyenként 3 millió dollár (891 millió forint) pénzjutalom jár.

Hagyományosan élőben televízión közvetített gálán adják át az elismeréseket, a világjárvány miatt azonban a rendezvényt 2022-re halasztották.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×