"Egy világjárvány megelőzése talán nem lehetséges, ezért a kulcs a felkészültség" - mondja Jung-mi Dzsi, a dél-koreai Pasteur Intézet vezérigazgatója. Nem véletlen, hogy a biológiai biztonsággal és epidemiológiával foglalkozó szakemberek húsz éve dolgoznak járványkitörések esetén alkalmazható terveken. A kórokozók kimutatására irányuló felügyelet, az adatgyűjtés és modellezés a kórokozók terjedésének nyomon követése érdekében, a közegészségügyi útmutatás és kommunikáció javítása, valamint terápiák és vakcinák kifejlesztése mind részei ezeknek a terveknek, írja a Nature.

A tervekbe dollármilliókat öltek, értékelték és tesztelték azokat, de most sok kutató azért aggódik, hogy hiába tanulhattunk volna az új koronavírusból, nem sikerül levonni a megfelelő következtetéseket.

"Nem ismételhetjük meg azokat a tetteket, amelyek kudarcot vallottak" - mondja David Fidler, a washingtoni Council on Foreign Relations globális egészségpolitikai kutatója. "Az emberek még mindig ugyanazokat a dolgokat tervezgetik, nem azzal foglalkoznak, mit rontottunk el" - teszi hozzá.

A túl kései a norma

"Minden a járványfelügyelettel kezdődik. Ha nem nézel, nem látsz. Ha nem látod, túl későn reagálsz" - írja Jeremy Farrar fertőzőbetegség-kutató új könyvében. Sajnos jelenleg a túl késő a normális.A világ eddigi legnagyobb ebola-járványa egy hónapja tartott, mire felfedezték, és a koronavírus-járvány is heteken át terjedt, mire az első eset napvilágra került.

Ez azért gond, mert egy nagyobb területet meghódító kiterjedést már sokkal nehezebb kordában tartani: erre már az 1952-es influenzajárvány idején rájött az emberiség, amikor is az épp csak megszületett WHO létrehozta az influenza-figyelőszolgálatot, mely máig figyel az influenzavírusokat. Az ismeretlen patogénekkel persze nehezebb, de itt is léteznek lehetőségek. A fertőző betegségek genomikájával foglalkozó afrikai központ

olyan betegek vérét vizsgálja ismeretlen RNS és DNS után kutatva, akik anélkül mutatnak magas lázat, hogy bármilyen ismert fertőző betegséget diagnosztizálni lehetne náluk.

Ez jó módszer, melyet sokak szerint az állattenyésztésben, erdőkben és laborokban dolgozók körére is ki kellene terjeszteni. Ez a high-tech rendszer rengeteg adatot szolgáltathat, de az alapszintű megfigyelőrendszerekre is figyelni kell.

A globális rendszer a jó rendszer

A sok adat ugyanakkor önmagában nem elég, elemezni is kell azokat, amihez pedig a legmodernebb informatikai háttérre van szükség. Caitlin Rivers amerikai epidemiológus szerint 2020 első hónapjaiban rengeteg értékes időt veszített az emberiség azzal, hogy a kutatók megpróbálták összekaparni a rendelkezésre álló legtöbb információt a koronavírusról - ha jobb és több adathoz férhettek volna hozzá, hamarabb fény derült volna arra, hogy a vírus főként a levegőben terjed, így a maszkviselés nagyon fontos.

Bármilyen nagyszerű platformok is alakulnak ki,

ha maradnak fehér foltok a térképen, az nem jó.

Ha egy országban nincs megfelelő laborkapacitás, vagy az autoriter rezsim nem enged ki adatokat az országból, az probléma. Kínát kritizálták az információk visszatartása miatt, de az USA egyes tagállamaiból sem érkezett megfelelő mennyiségű adat nagy cégektől vagy börtönökből, Indiában az újságíróknak kellett a valós halálozási számok után nyomozniuk. Az adatok és a betegség kezelésére vagy megelőzésére használható technológiák egyidejű megosztására volna szükség mielőbb. Jelenleg óriási az egyenlőtlenség - a fejlődő országok közül többen panaszkodnak, hogy bár génszekvenálásaik eredményét például gyógyszergyárak rendelkezésére bocsátották, az oltóanyagokhoz való hozzáférésük továbbra is erősen limitált.

Egyenes beszéd kell

A tiszta kommunikáció szintén elengedhetetlenül fontos: azokban az országokban, ahol kezdettől egyértelműen kommunikáltak az olyan intézkedésekről, mint a maszkviselés, ahol nem bagatellizálták a betegség jelentőségét, ott sokkal sikeresebb annak kezelése. A dezinformáció ellen mára a WHO koordinálta összefogás részeként küzdenek az egyes országok, és a Facebook is igyekszik az ilyen tartalmakat eltávolítani, de ezzel egy időben az előítéletek nem tüntethetők el.

Szintén problémás a közegészségügyi intézkedések meghozatala és betartatása: az illetékes hivataloknak sok helyen nincsen megfelelő hatalom a kezében ahhoz, hogy betartassa azt, amit határozott, illetve nehéz is ez akkor, ha az emberek élelmezését nem tudják megoldani, de azt akarják, hogy ne hagyják el otthonaikat.

Az egyenlőtlenségek kisimítása fontos részét kell, hogy képezze a terveknek.

A vakcináció egyenlő eloszlásának gondja mindezek fölött megoldandó probléma, akárcsak a gyógyszereké - ezt a leckét semmiképp nem felejthetjük el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!