Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 27. vasárnap Liliána, Olga
Nyitókép: Vasyl Dolmatov/Getty Images

Gyermekbetegséggé válhat a jövőben a koronavírus

Egyes modellek szerint a koronavírus talán úgy viselkedik majd, mint a legtöbb koronavírus: azokat a gyerekeket érinti majd leginkább, akik még sosem találkoztak vele és nincsenek is beoltva ellene.

A várakozás ezen modell figyelembe vételével azt diktálja, hogy a vírus a társadalomra gyakorolt nyomása egyre csökken majd, mivel gyerekeknél ritkán alakul ki súlyos állapot a megfertőződést követően, írja a MedicalXpress.

A modellben a betegség társadalomra gyakorolt hatását egy, tíz és húsz éves viszonylatban vizsgálták meg tizenegy, eltérő populációjú ország: Kína, Japán, Dél-Korea, Európa, Spanyolország, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok, Brazília és Dél-Afrika esetében. Rámutattak arra is, hogy a vírus r-számára nagy hatása van modellezéseik szerint a távolságtartásnak.

Demográfia szerint változó trendek

Érdekes módon a demográfiai különbségek miatt a modell különböző országok esetében eltérő eredményeket jósol.

"Tekintettel a fertőzés-halálozás arányának az életkorral való markáns növekedésére, az idősebb népességszerkezetű országokban várhatóan nagyobb lesz a halálozások aránya, mint a viszonylag fiatalabb népességszerkezetű országokban" - mondta Nils Stenseth, az Oslói Egyetem ökológia és evolúció professzora. "Ezzel összhangban például

Dél-Afrikában - részben a fiatalabb népességszerkezetnek köszönhetően - alacsonyabb a halálozások száma, mint az elöregedő országokban, például Olaszországban.

Az ilyen egyenlőtlenségeket nagy mértékben befolyásolja a demográfia" - tett hozzá..

"A koronavírus-fertőzést követően egyértelműen kimutatható, hogy az életkorral egyre súlyosabb és halálosabb kimenetelű lehet a megbetegedés. Modellezésünk eredményei arra utalnak, hogy a fertőzés kockázata valószínűleg a fiatalabb gyermekek felé fog eltolódni, ahogy a felnőttek közössége immunissá válik akár a védőoltás, akár a vírusnak való kitettség révén" - tette hozzá Ottar Bjornstad, a norvég-amerikai kutatócsapat másik tagja, akinek elmondása szerint ez a hangsúlyeltolódás az influenza ás más koronavírusok esetében is megfigyelhető volt már korábban.

A gyerekek irányába tolódhat a járvány

"A légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos feljegyzések azt mutatják, hogy a vírusos járványok idején a korcsoportos megbetegedési mintázatok nagymértékben eltérhetnek az endémiás járványoktól. Az 1889-1890-es, néha ázsiai vagy orosz influenza néven ismert világjárványt - amely egymillió emberrel, elsősorban hetven év feletti felnőttekkel végzett - a HCoV-OC43 vírus megjelenése okozhatta, amely ma már endémiás, enyhe, ismétlődő fertőzésű megfázásos vírus, leginkább 7-12 hónapos korú gyermekeket érint" - mondta el.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ha a felnőttek körében az immunitás csökken és újabb megfertőződési láncolatok alakulnak ki,

magas maradhat a betegség a populációra gyakorolt nyomása,

még azzal együtt is, hogy a korábbi megfertőződés enyhíti a megbetegedés súlyosságát.

Az immunitás kérdése a kulcs

"A szezonális koronavírusokkal kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy a korábbi fertőzöttség csak rövid távú immunitást biztosít az újrafertőződéssel szemben, lehetővé téve az ismétlődő járványkitöréseket, ugyanakkor ez felkészítheti az immunrendszert arra, hogy bizonyos védelmet nyújtson a súlyos megbetegedéssel szemben.

A védőoltás erősebb védelmet nyújt, mint a vírusnak való kitettség,

ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lehető leghamarabb oltassa be magát" - mondta Bjornstad.

A kutatók kiemelték: modelljük abban az esetben helytálló, ha a korábbi fertőzések és oltások valóban enyhe szinten tartják az esetleges újrafertőződéseket. Ha a korábbi fertőzések a súlyos vagy halálos kimenetelt nem lesznek képesek megakadályozni, akkor marad a magas többlethalálozás addig, míg fejlettebb gyógyszeres megoldások nem állnak majd rendelkezésünkre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
replaced

Szakértő: a tűz természetes, de az korántsem, hogy egyre pusztítóbb

A világon évente csaknem 780 millió hektárnyi terület ég le. A probléma csak súlyosbodni fog a jövőben, ugyanis a klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat miatt már nemcsak a déli országokban, hanem Közép-Európában is egyre gyakoribbá válnak az erdőtüzek – mondta Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Fontos erődítmény bevételéről számoltak be az oroszok, Volgográdnál csaptak le az ukrán drónok – Háborús híreink vasárnap

Fontos erődítmény bevételéről számoltak be az oroszok, Volgográdnál csaptak le az ukrán drónok – Háborús híreink vasárnap

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint erőik bevették Zelenyij Haj települést Donyeck megyében, amely – mint írták – „a front ezen szakaszán az ukrán alakulatok egyik fő erődítménye, amely Dnyipropetrovszk megye közigazgatási határának megközelítését fedezte”. Moszkva egy Dnyipropetrovszk megyei település bevételéről is beszámolt. Oroszország Volgográdi területén csaptak le az ukrán drónok, lezuhanó roncsaik zavart eredményeztek a vasút áramellátásában. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×