eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Déli Obszervatórium által 2020. szeptember 14-én közreadott, ALMA (the Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével készült kép a Vénusz bolygóról. A Nature Astronomy szaklap szeptember 14-ei számában megjelent tanulmány vezető tudósai bejelentették, hogy a Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján. A foszfingáz molekuláit az ALMA és a James Clerk Maxwell  űrtávcsövek (JMTC) segítségével fedezték fel.
Nyitókép: MTI/EPA/European Southern Observatory/ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech

Valóságos "forgalmi dugó" alakul a Vénusz körül

Egyszerre három űrszonda lesz a Vénusz körül ezekben a napokban.

Az Európai Űrügynökség (ESA) két missziója fékez le az égitest közelében, a japán Akacuki már régebb óta kering Vénusz körüli pályán.

Hétfőn és kedden a Solar Orbiter és a BepiColombo repül el a Vénusz mellett, hogy missziójuk célja felé tartva lefékezzenek. Az, hogy a találkozó megvalósul, az egyes missziók csúszásainak köszönhető.

"Nem szándékosan terveztük így, de a tudósok most nagyon boldogok, mert három különböző szemszögből szerezhetnek így adatokat a Vénuszról,

ami igazi újdonság. Az égitest három eltérő szögből való megfigyelése egyszeri lehetőség" - mondta Simon Plum, az ESA darmstadti irányítóközpontjának vezetője.

A Solar Orbiter hétfőn reggel 6 óra 42 perckor repült el a Vénusz mellett 7995 kilométer távolságban. Kedden a BepiColombo 15 óra 48 perckor teszi ezt, a bolygó felszínétől mérhető legkisebb távolsága mindössze 550 kilométer lesz. Ez csak kicsivel több, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a Föld távolsága.

A Vénusz légköre a Német Űrkutatási Központ (DLR) szerint főleg szén-dioxidból áll, ami jelentős üvegházhatást eredményez. A bolygón a hőmérséklet ezért éjjel-nappal 470 Celsius-fok körül van.

A japán Akacuki szonda a légkör összetételét vizsgálja. A Max Planck Naprendszerkutató Intézet szerint a BepiColombo és a Solar Orbiter is értékes adatokat gyűjt erről.

A Vénusz melletti elhaladáskor nem lesz lehetősége az irányítóközpontnak arra, hogy beavatkozzon, de Plum szerint a manővereket jól előkészítették. Váratlan események mindig történhetnek, de az összeütközés ezért teljes biztonsággal kizárható - mondta.

Az ESA jelenleg 25 műholdat irányít, ebből 22-t a darmstadti központból.

A BepiColombo 2018 októberében kezdte meg utazását, amely hét éven át fog tartani céljáig, a Merkúrig. A fedélzetén lévő két műholddal 2025 decemberétől fogja vizsgálja az égitest felszínét és mágneses mezejét. A kétmilliárd eurós európai-japán közös projekt a Naprendszer eredetének megismerését szolgálja.

Az ESA és az amerikai űrügynökség, a NASA közös projektje keretében 2020 februárjában indult útnak a floridai Cape Canaveralból a 1,5 milliárd euróba kerülő Solar Orbiter űrszonda, fedélzetén 10 tudományos műszerrel. Célja, hogy új ismereteket szerezzen a Napról és annak mágneses mezejéről. A tervek szerint 42 millió kilométerre közelíti meg a Napot.

A Solar Orbiter már elkészítette az első felvételeket a Nap légkörének részecskekitöréseiről. Ezek az erős napszelek befolyásolják az űridőjárást is. A légkörrel rendelkező bolygóknál a részecskék sarki fényt okoznak, de akár technikai problémákat is előidézhetnek, például károkat okozhatnak a műholdakban vagy meghibásodást a navigációs rendszerekben.

A szondák útjuk során többször fognak elrepülni bolygók mellett, hogy lefékeződjenek. A Solar Orbiter novemberben utolsó alkalommal repül el a Föld mellett. Ezen manőverek nélkül a szondák egyre jobban felgyorsulnának a Nap felé a csillag gravitációs ereje miatt és nagy valószínűséggel elszáguldanának mellette. "Le kell őket fékeznünk, hogy megfelelő röppályára állhassanak" - mondta Plum.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×