Franciaországban és Németországban már lehetséges, hogy az AstraZeneca vakcinájából egy adaggal oltottak másféle védőoltással fejezzék be immunizálásukat: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat azzal kapcsolatban, hogy ez biztonságos lenne, ugyanakkor több kísérlet is zajlik ennek felderítésére, írja a MedicalXpress.

Az oltások keverése nem jelent gyökeresen új megközelítést: a HIV-kutatás kapcsán már jóval korábban felmerült ez a megközelítés, melynek célja akkor a B- és T-sejtes immunitás egyidejű kiváltása volt. Kevesen tudják, de a HIV-kutatásnak köszönhető több, új megközelítést alkalmazó oltástípus kifejlesztése is: a DNS-, az mRNS- és a vektorvakcinák is így születhettek meg. Az utóbbi két típus a koronavírus elleni oltások között is megtalálható, az elmúlt 30 év fejlesztései tették lehetővé, hogy a koronavírus elleni oltás már gyorsan elkészülhessen.

Rodolphe Thiébaut, a franciaországi Bordeaux-i Egyetem közegészségügy-professzora szerint a különböző oltások keverése mögötti ötlet az, hogy

az antigént különféle módokon mutatják be az immunrendszernek, ami segít abban, hogy jobban átláthassa azt és adekvátabb reakciót produkálhasson.

A különböző oltások egymás utáni adása a vakcinával szembeni immunitás elkerülésében is segíthet: mivel több oltás is módosított vírust visz be a szervezetbe, megtörténhet, hogy a test a vakcinát kezdi el támadni. A Szputnyik, az AstraZeneca, a Janssen és a CanSino oltása is adenovírust használ vektorként: ez nem tud megbetegedést kialakítani bennünk és nem is adhatjuk tovább, viszont lehet, hogy testünk az adenovírusra produkál immunválaszt, ami nem veszélyes, de rontja az oltás hatékonyságát. Ezért használ a Szputnyik két dózisában kétféle adenovírust, illetve az AstraZeneca csimpánzokból vett adenovírust, mellyel szervezetünk még nem találkozhatott. Harmadik oltást ebből a típusból ugyanakkor szakértők szerint nem lenne ideális adni - egy mRNS-oltás hatékonyabb lehet.

Az oltáskeverés

hosszabban tartó, robusztusabb védelmet is nyújthat.

Ennek hátterében is az áll, hogy a különböző módokon a szervezetbe vitt antigén ellen jobban fel tud készülni szervezetünk. Van is példa a hatékonyság növelésére: a Johnson&Johnson ebolaoltása első adagjában adenovírust, a másodikban himlővírust használ. Ahhoz ugyanakkor, hogy biztonságosan lehessen ezt a módszert használni, klinikai vizsgálatokra van szükség, amelyek az oltáskeverés biztonságosságát bizonyítják. Bár a kutatók nem tartanak attól, hogy veszélyt hordozna a módszert, széles körű alkalmazásához szükség van klinikai vizsgálatokra. Az AstraZeneca, a Pfizer, a Moderna és a Novavax oltásait mindenféle kombinációban tesztelik is már, Spanyolországban pedig az AstraZeneca és a Pfizer oltásainak keverését tervezik vizsgálni.

A variánsok ellen is nagyobb védelmet kínálhat, ha oltásokat keverünk, főként, mivel a jövő oltásai valószínűleg már több variáns ellen védenek majd.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!