Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Az új koronavírus okozta betegségben szenvedő pácienst kezelnek a római San Filippo Neri kórház intenzív osztályán 2021. március 19-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Még a Covidot enyhe tünetekkel átvészelők esetében is megugrott fél évig a halál rizikója

A hosszú covid jelentheti az új egészségügyi krízist, ahogyan arra egy friss, 87 ezer beteg adatainak elemzésével készített kutatás is rámutat: még a kórházi kezelésre nem szoruló, a betegséget átvészelők esetében is magasabb a halál rizikója a betegség utáni hat hónapban, mint azoké, akik nem kapták el a fertőzést, a súlyos koronavírust átélők pedig még komolyabb rizikóval élnek.

A kutatás összegyűjtötte azokat az egészségügyi problémákat is, amelyek a koronavírus kapcsán kialakulhatnak szervezetünkben, és a vizsgált 87 ezer túlélő adatait amerikai szövetségi adatbázisokból vett 5 millió fős kontrollcsoport adataival vetette össze, írja a MedicalXpress.

"Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a diagnózis felállítását követően akár hat hónappal sem triviális a halálozás kockázata az enyhe tünetekkel átvészelt koronavírus esetében sem, és a rizikó a betegség súlyosságával növekszik" – mondta el az eredmények kapcsán, melyeket április 22-én közöltek a Nature-ben, Ziyad Al-Aly, a kutatás vezetője.

Nagyon nagy kockázatot jelent

A kutatásban az eddig anekdotikus bizonyítékokból ismert, a koronavírus túlélőit érintő egészségügyi problémákat, nem csak a neurológiai vagy kardiovaszkuláris tünetekre fókuszálva. Eredményeik szerint azok, akik a diagnózis után harminc nappal életben voltak, azaz átvészelték a koronavírust, még legalább

hat hónapig 60 százalékkal voltak esélyesebbek arra, hogy meghaljanak,

mint a a népesség egyéb részébe tartozó emberek. Ezer betegre nyolccal magasabb többlethalálozás jutott csoportjukban, mint a társadalom egészében, de ha csak a tüneteik miatt kórházi kezelésben részesített fertőzöttek csoportját számoljuk, ott már 29 fő a többlethalálozás ugyanígy ezer emberre vetítve. Al-Aly szerint ezeket a kései halálozásokat már nem feltétlenül a koronavírusnak tudják be sokszor, eredményeik azonban arra utalnak, hogy a vírusfertőzés kezdeti szakaszában bekövetkező halálozásokon kívül is van még, amit a betegség okoz.

A kutatást egy veteránkórház páciensein végezték, minek következtében az abba bevontak 88 százaléka férfi volt, azonban a magas adatszám azzal járt, hogy még a kevés bevont nő is 8800 főt jelentett. A súlyos koronavírus jelentette későbbi kockázatok megértésének érdekében a SARS-CoV-2 fertőzéssel kórházban kezeltek adatait szezonális influenza miatt hospitalizáltak adataival vetették össze.

Számtalan következménye lehet

Az adatok igazolják, hogy a koronavírus szinte az összes szervet és szervrendszert támadja. A következő szerveket és szervrendszereket érintő egészségügyi problémákat tudták leírni:

  • légzőszervrendszer: állandó köhögés, légszomj és alacsony szaturáció
  • idegrendszer: stroke, fejfájás, memóriaproblémák, az ízlelés és a szaglás zavara
  • mentális egészség: szorongás, depresszió, alvásproblémák és függőség kialakulása
  • emésztés: újonnan kialakuló cukorbetegség, elhízás és magas koleszterinszint
  • kardiovaszkuláris problémák: akut koronária, szívbetegség, szívdobogásérzet és szabálytalan szívritmus
  • gasztrointesztinális problémák: szorulás, hasmenés és reflux
  • vese: akut és krónikus vesebetegség, amelyek egyes esetekben dializálást is igényeltek
  • véralvadási problémák: vérrögök a lábakban és a tüdőben
  • bőr: kiütések és hajhullás
  • mozgásszervi problémák: ízületi fájdalom és izomgyengeség
  • általános egészség: rossz közérzet, fáradékonyság és vérszegénység

Tovább kell kutatni

Bár ezek nem érintettek minden túlélőt, voltak köztük többen is, akik a problémák csokrával kellett megküzdjenek. Az influenza miatt kórházba kerültekhez képest a koronavírussal ott ápoltak esélye a halálra 50 százalékkal volt magasabb a következő fél évben, többlethalálozásuk pedig 29 fő volt ezer embere vetítve.

A tapasztalt problémák egy része az érintetteknél idővel javul, de vannak köztük olyanok is, amelyek csak romlanak. Al-Aly és csapata tovább követi az érintettek egészségügyi állapotát, illetve igyekeznek fényt deríteni arra is, életkor, nem vagy egyéb különbségek alapján vannak-e, akik számára nagyobb rizikó a túlélt covid, mint másokra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×