Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A Janssen gyógyszergyártó üzeme a hollandiai Leidenben 2021. március 10-én. A cég laboratóriumában fejlesztették ki a Johnson and Johnson amerikai multinacionális vállalat egyadagos koronavírus elleni vakcináját, amelynek alkalmazását várhatóan március 11-én engedélyezi az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatósága. Uniós tisztviselők szerint a szállítások várhatóan áprilisban kezdődnek.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Sem van der Val

Félrement a Janssen védekezése

Egy tanulmányra hivatkozva állították, a Pfizer és a Moderna koronavírus elleni oltásának beadása után is előfordulhat vérrögösödés, az azt jegyző kutatók ugyanakkor állítják, ők nem írtak le ilyesmit.

Miután a Janssen, a Johnson&Johnson gyógyszeripari vállalatának oltása is össztűz alá került a beadását követően ritka esetben kialaluló vérrögösödés kapcsán, a vállalat közleményt adott ki, amelyben egy kutatásra hivatkozva azt állította, a Pfizer és a Moderna vakcinájának kapcsán is ismert a probléma, írja a CNN. Eun-Ju Lee, a kutatást végző orvos ugyanakkor azt mondja, nem találtak vérrögösödésre utaló jeleket a fent említett vakcinák kapcsán. "Semmi olyan ijesztő dologra nem bukkantunk, mint ami a Johnson&Johnson oltásával történik" - fogalmazott a kutatás vezető szerzője.

A Janssen vakcinájával oltott hétmillió ember esetében legalább hétnél alakult ki agyi vérrög: egy férfinál még a klinikai kísérletek fázisában, hat nőnél pedig a vészhelyzeti engedély kiadását követően. A védőoltás használatát felfüggesztették, a gyártó pedig sikertelenül igyekezett enyhíteni felelősségének mértékét.

Lee és kollégái az említett kutatásban a Pfizer vagy a Moderna oltásával immunizált tízmilliók adatait elemezték. Egy szűk csoportot találtak, akiknél alacsony vérlemezkeszám alakult ki a vakcina beadását követően, vérrögökkel kapcsolatban ugyanakkor nem vizsgálódtak.

Paul Offit, az amerikai gyógyszerengedélyezési hivatal, az FDA egyik tagja

felelőtlen kijelentésnek nevezte a Johnson&Johnson közleményében foglaltakat,

annak fényében főként, hogy sok amerikai hezitál még, hogy beoltassa-e magát koronavírus ellen.

A cég a CNN kérdésére, miszerint miért állítottak olyasmit, hogy vérrögökről is említést tesz a jelentés, miközben erről nincs szó, nem válaszolt, mindössze annyit közöltek, hogy tisztában vannak ezeknek a meglehetősen ritkán előforduló események a létezésével, és megtesznek mindent, hogy ezek hátterére fény derülhessen, illetve fontos számukra a készítményeiket használók biztonsága. Épp ezért támogatják, hogy a ritkán előforduló állapot tünetei közismertek legyenek, hogy így megfelelő diagnózist követően kezelésben részesülhessenek az érintettek, és jelentsék is a mellékhatásokat.

A Johnson&Johnson április 9-én adott ki közleményt, melyben bejelentette, hogy vizsgálja a vérrögösödés jelenségét oltása kapcsán, illetve azt írta, ismeretes számára a tény, miszerint minden oltás kapcsán kialakulhat trombocitopénával, azaz alacsony vérlemezkeszámmal együtt jár tromboembolikus esemény, azaz vérrögösödés. Az állítást a fent jelzett tanulmánnyal támasztották alá, ugyanakkor abban alacsony vérlemezkeszámról írnak 17 oltott esetében, ami egészen más, mint a vérrögösödés.

A Johnson&Johnson korábban megkereste a Pfizert és a Modernát, hogy együttműködve kutassák a vérrögösödést, ám a két gyár elutasította ezt

azzal, hogy oltásaik biztonságosak. Az AstraZeneca ugyanakkor elfogadta az ajánlatot: ez a cég a másik gyógyszergyártó, amelynek oltása kapcsán vérrögösödés alakulhat ki.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×