Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái a második adag oltásához Kálmáncsán, a Somogy Megyei Gondviselés Szociális Otthonban 2021. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Bizonyos ráktípusok esetén előfordulhat, hogy nem hat az oltás

Egy friss kutatás szerint a vérrákokban, csontvelőrákban vagy nyirokcsomórákban szenvedők testében nem biztos, hogy antitestek jelennek meg az oltást követően.

A krónikus limfocitaleukémiában szenvedők esetében a legnagyobb rizikója annak, hogy a védőoltás nem tudja azt az immunválaszt kiváltani, amelyet az egészséges populáció esetében igen – derül ki a University of Pittsburgh Medical Center kutatásából. Esetükben ezért még az oltás felvétele után is szükség van arra, hogy maszkot viseljenek és távolságot tartsanak egészségük megérzésének érdekében – írja a MedicalXpress.

Ghady Haidar, a kutatás vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontosnak tartják az immunhiányos állapotú betegek figyelmének felhívását erre a jelenségre, mivel egyre gyakrabban merül föl az, hogy az oltottak maszkviselés nélkül is találkozhassanak egymással. "Az orvosoknak tájékoztatniuk kell immunhiányos állapotú betegeiket arról, hogy esetükben fennállhat ez a veszély. Kutatásunk eredményeinek értelmében

a rosszindulatú hematológiai daganatos betegségek esetében arra, hogy antitestválasz alakuljon ki az oltottakban, az esély ötven százalék.

Épp, mint mikor feldobunk egy érmét: fej vagy írás, kialakul, vagy nem" – fogalmazott. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy egy negatív antitestteszt nem jelenti azt, hogy valaki védtelen a vírussal szemben, mivel a sejtes immunitást ezek a tesztek nem mutatják ki.

A vérrákokban szenvedő betegeket nem vonták be klinikai kísérletekbe a vakcinák tesztelése folyamán, ugyanakkor mivel

körükben 30 százalékos a koronavírus halálozási aránya,

a szakértők szerint kiemelt kockázati csoportként szükséges őket számon tartani. Haidarék kísérletében 67 rákbeteget oltottak a Pfizer vagy a Moderna oltásával, majd három héttel a második adag beadását követően vért vettek tőlük. Azt találták, 46 százalékukban egyáltalán nem termelődtek antitestek. A krónikus limfocitaleukémiában szenvedő 13 betegből 10 esetében történt ez.

A kutatók dolgoznak azon, hogy felderítsék, mi állhat a jelenség hátterében: egyelőre annyit tudnak kijelenteni, hogy a kezeléseknek nincsen szerepük az antitestek meg nem jelenésében. Fontos ezért a vérrákokban szenvedőknek tudniuk arról, hogy veszélyben lehetnek, ezért ha oltottként koronavírusos tüneteket tapasztalnak, kérjenek orvosi segítséget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×