Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái a második adag oltásához Kálmáncsán, a Somogy Megyei Gondviselés Szociális Otthonban 2021. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Bizonyos ráktípusok esetén előfordulhat, hogy nem hat az oltás

Egy friss kutatás szerint a vérrákokban, csontvelőrákban vagy nyirokcsomórákban szenvedők testében nem biztos, hogy antitestek jelennek meg az oltást követően.

A krónikus limfocitaleukémiában szenvedők esetében a legnagyobb rizikója annak, hogy a védőoltás nem tudja azt az immunválaszt kiváltani, amelyet az egészséges populáció esetében igen – derül ki a University of Pittsburgh Medical Center kutatásából. Esetükben ezért még az oltás felvétele után is szükség van arra, hogy maszkot viseljenek és távolságot tartsanak egészségük megérzésének érdekében – írja a MedicalXpress.

Ghady Haidar, a kutatás vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontosnak tartják az immunhiányos állapotú betegek figyelmének felhívását erre a jelenségre, mivel egyre gyakrabban merül föl az, hogy az oltottak maszkviselés nélkül is találkozhassanak egymással. "Az orvosoknak tájékoztatniuk kell immunhiányos állapotú betegeiket arról, hogy esetükben fennállhat ez a veszély. Kutatásunk eredményeinek értelmében

a rosszindulatú hematológiai daganatos betegségek esetében arra, hogy antitestválasz alakuljon ki az oltottakban, az esély ötven százalék.

Épp, mint mikor feldobunk egy érmét: fej vagy írás, kialakul, vagy nem" – fogalmazott. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy egy negatív antitestteszt nem jelenti azt, hogy valaki védtelen a vírussal szemben, mivel a sejtes immunitást ezek a tesztek nem mutatják ki.

A vérrákokban szenvedő betegeket nem vonták be klinikai kísérletekbe a vakcinák tesztelése folyamán, ugyanakkor mivel

körükben 30 százalékos a koronavírus halálozási aránya,

a szakértők szerint kiemelt kockázati csoportként szükséges őket számon tartani. Haidarék kísérletében 67 rákbeteget oltottak a Pfizer vagy a Moderna oltásával, majd három héttel a második adag beadását követően vért vettek tőlük. Azt találták, 46 százalékukban egyáltalán nem termelődtek antitestek. A krónikus limfocitaleukémiában szenvedő 13 betegből 10 esetében történt ez.

A kutatók dolgoznak azon, hogy felderítsék, mi állhat a jelenség hátterében: egyelőre annyit tudnak kijelenteni, hogy a kezeléseknek nincsen szerepük az antitestek meg nem jelenésében. Fontos ezért a vérrákokban szenvedőknek tudniuk arról, hogy veszélyben lehetnek, ezért ha oltottként koronavírusos tüneteket tapasztalnak, kérjenek orvosi segítséget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×