Infostart.hu
eur:
363.68
usd:
316.89
bux:
0
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Nyitókép: Pixabay.com

Az elhízottakat kevésbé védi a Pfizer oltása

A vakcina hatására feleakkora mennyiségben termel csak antitesteket a súlyfelesleggel küzdők szervezete, mint az egészséges testtömegűeké.

Olasz egészségügyi dolgozók körében gyűjtött adatok alapján úgy tűnik, hogy akik az elhízottak körébe tartoznak, azoknak a szervezete a Pfizer-oltás második dózisát követően fele annyi antitestet termel csak, mint másoké. Bár azt egyelőre nem tudni, ennek milyen konkrét következménye van a védettség szintjével kapcsolatosan, valószínűsíthető, hogy az elhízottaknak szüksége lehet egy harmadik adagnyi oltás felvételére is. Korábbi kutatások már megerősítették, hogy az elhízás, azaz a 30 fölötti testtömegindex a halálozás esélyét 50, míg a kórházba kerülést 113 százalékkal növeli meg az érintettek körében.

Ennek hátterében az állhat, hogy az elhízottaknál egyes alapbetegségek - mint a szívbetegség vagy a kettes típusú diabétesz - gyakrabban fordulnak elő. Ez rizikófaktor számukra, a fertőzéssel való megküzdés folyamatát pedig nehezíti a felesleges testzsír a szervezet működésére gyakorolt hatása. Az emiatt fellépő gyulladás vagy inzulinrezisztencia nehezebbé teszi a megküzdést az új koronavírussal - írja a The Guardian.

Az állandó, kis fokú gyulladás a szervezetben való jelenléte az oltás felvétele után bekövetkező T- és B-sejtes immunválaszt is gyengíti - ezt erősítik meg azok a kutatások is, amelyek szerint

a túlsúlyosaknál fele olyan hatékony csak az influenzaoltás,

mint a 30 alatti BMI-vel rendelkezőknél.

A kutatásban 248 olasz egészségügyi dolgozó adatait dolgozták fel, 99,5 százalékuk esetében lépett fel immunválasz az oltást beadását követően. A kutatást végző Aldo Venuti szerint miután az elhízás akkora jelentőséggel bír a koronavírus miatti kórházba kerülés és halálozás szempontjából, fontos megfelelő vakcinációs programot kialakítani az érintettek számára.

"Bár további vizsgálatokra van szükség, adataink fontos következményekkel járhatnak a koronavírus elleni oltási stratégiák kidolgozása szempontjából, különösen az elhízott embereknél.

Ha adatainkat nagyobb vizsgálatokkal meg tudnák erősíteni, akkor ezek következményeképp az elhízott embereknek további oltóanyagadagot vagy magasabb dózist kellene beadni

abból" - fogalmazott.

Danny Altmann, az Imperial College London immunológusprofesszora szerint még úgy is érdemes foglalkozni a kutatás eredményeivel, hogy meglehetősen kis mintán dolgoztak az olaszok.

"Mindig tudtuk, hogy a testtömegindex fontos előrejelzője az oltásokkal szembeni gyenge immunválasznak, ezért ez a kutatás mindenképpen érdekes, bár meglehetősen kicsi előzetes adatállományon alapszik. Megerősíti ugyanakkor, hogy az oltott népesség nem jelent egyet az immunpopulációval, különösen egy olyan országban, ahol gyakori az elhízás, valamint hangsúlyozza a hosszú távú immunfigyelő programok szükségességét" - fogalmazott.

Altmann egy brazil egészségügyi dolgozók körben végzett kutatásban már bizonyította, hogy a túlsúlyosok esetében nagyobb az esély az újrafertőződésre is, a kezdeti gyengébb antitestválasz miatt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Brutális a CDU veresége, egy tartományban be se jutottak a parlamentbe – íme az eredmények
német tartományi választások

Brutális a CDU veresége, egy tartományban be se jutottak a parlamentbe – íme az eredmények

Súlyos vereséget szenvedett Friedrich Merz kancellár kormányzópártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben vasárnap a tartományi választáson, a hatóságok által hétfőn közölt előzetes eredmények szerint. Az egyik tartományban a szélsőjobboldalinak tartott AfD, a fővárosban a radikális baloldali Die Linke győzött. Merz kancellár esti válságbeszéde szerint az eredmény „katasztrofális”, de maradna pozíciójában, hogy „folytassa a reformokat”.

Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Háromhetes munkarendre tér át a parlament. Az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő. Dönthetnek az egészségügyi kamarák kötelező tagságáról, kedden a Médiatanács hat tagját és elnökét is megválaszthatja az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×