Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Anemone123 Pixabay

Kézfejünk azonosíthat majd ujjlenyomatunk helyett

A vénák egyedi térképe lehet a személyek azonosításának legújabb és legbiztonságosabb módja.

Nem az ujjlenyomatok elemzése, de nem is az arcfelismerés vagy a retinaszkennelés lehet a következő azonosítási módszer, hanem vénáink egyedi térképének rögzítése – vélekednek ausztrál kutatók. Az Új-Dél-Walesi Egyetem szakemberei arra mutatnak rá, hogy a ma is használatban levő biometrikus azonosítási módok szinte mindegyikének megvan a maga gyengesége, így érdemes olyan új területre evezni, amely sokkal biztosabban tudja azonosítani az egyéneket – írja a CNN.

A kutatók a következő gyengeségekre mutatták ki a használatban levő technológiák kapcsán:

  • ujjlenyomatok mintáját a mások által megérintett felületekről is levehetjük és visszaélhetünk velük
  • az arcfelismerést ki lehet trükközni a közösségi médiából lementett képek segítségével
  • a retinaszkennelést a kontaktlencsék lehetetleníthetik el

"A vénák rajzolta mintázat a bőr alatt helyezkedik el, így

az ujjlenyomatokkal ellentétben nyomot nem hagy, a fényképekkel ellentétben nem áll rendelkezésre a közösségi médiában és az íriszmintázattal ellentétben nem lehet titokban megszerezni

a visszaélésekhez" – nyilatkozott Syed Shah, az egyetem kutatója. "Úgy gondoljuk, hogy a vénatérképen alapuló módszert sokkal nehezebb megkerülni."

A kutatók 35 ember ökölbe szorított kezéről készítettek speciális, ám a kereskedelemben elérhető kamerával 17 500 felvételt. Mesterséges intelligencia segítségül hívásával keresték meg a kézfejeket egymástól egyértelműen megkülönböztető jegyeket, melyek segítségével ezen a csoporton belül 99 százalékos hatékonysággal lehet megállapítani a személyazonosságot. Az, hogy a módszerhez ökölbe kell szorítani kezünket, különösen nehézzé teszi az egyedi mintázat megszerzését.

Shah szerint a vénamintázat használata az azonosításban nem új keletű, de eddig mindig speciális eszköz volt szükséges hozzá, az ő csapata azonban könnyen megvásárolható 3D-kamerákat vett igénybe. A kutatás szerint laptopon vagy mobiltelefonon is elvégezhető az azonosítás ezzel a módszerrel.

Az ausztrál kutatók módszere eltér tehát a vénaszkenneléstől, az ugyanis nem a kézfejet, hanem a tenyeret vizsgálja az azonosítás érdekében. A szkennerek

hőtérképet készítenek, és elemzik a vénák szerkezetét.

Hasonló módszerrel futballstadionban találkozhattunk már Magyarországon, ezek esetében ugyanakkor az egyes azonosítópontok kialakítása is nagy költséggel jár, míg a fent taglalt módszernél csak a kamera megvásárlása jelent befektetést.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×