Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nyitókép: Anemone123 Pixabay

Kézfejünk azonosíthat majd ujjlenyomatunk helyett

A vénák egyedi térképe lehet a személyek azonosításának legújabb és legbiztonságosabb módja.

Nem az ujjlenyomatok elemzése, de nem is az arcfelismerés vagy a retinaszkennelés lehet a következő azonosítási módszer, hanem vénáink egyedi térképének rögzítése – vélekednek ausztrál kutatók. Az Új-Dél-Walesi Egyetem szakemberei arra mutatnak rá, hogy a ma is használatban levő biometrikus azonosítási módok szinte mindegyikének megvan a maga gyengesége, így érdemes olyan új területre evezni, amely sokkal biztosabban tudja azonosítani az egyéneket – írja a CNN.

A kutatók a következő gyengeségekre mutatták ki a használatban levő technológiák kapcsán:

  • ujjlenyomatok mintáját a mások által megérintett felületekről is levehetjük és visszaélhetünk velük
  • az arcfelismerést ki lehet trükközni a közösségi médiából lementett képek segítségével
  • a retinaszkennelést a kontaktlencsék lehetetleníthetik el

"A vénák rajzolta mintázat a bőr alatt helyezkedik el, így

az ujjlenyomatokkal ellentétben nyomot nem hagy, a fényképekkel ellentétben nem áll rendelkezésre a közösségi médiában és az íriszmintázattal ellentétben nem lehet titokban megszerezni

a visszaélésekhez" – nyilatkozott Syed Shah, az egyetem kutatója. "Úgy gondoljuk, hogy a vénatérképen alapuló módszert sokkal nehezebb megkerülni."

A kutatók 35 ember ökölbe szorított kezéről készítettek speciális, ám a kereskedelemben elérhető kamerával 17 500 felvételt. Mesterséges intelligencia segítségül hívásával keresték meg a kézfejeket egymástól egyértelműen megkülönböztető jegyeket, melyek segítségével ezen a csoporton belül 99 százalékos hatékonysággal lehet megállapítani a személyazonosságot. Az, hogy a módszerhez ökölbe kell szorítani kezünket, különösen nehézzé teszi az egyedi mintázat megszerzését.

Shah szerint a vénamintázat használata az azonosításban nem új keletű, de eddig mindig speciális eszköz volt szükséges hozzá, az ő csapata azonban könnyen megvásárolható 3D-kamerákat vett igénybe. A kutatás szerint laptopon vagy mobiltelefonon is elvégezhető az azonosítás ezzel a módszerrel.

Az ausztrál kutatók módszere eltér tehát a vénaszkenneléstől, az ugyanis nem a kézfejet, hanem a tenyeret vizsgálja az azonosítás érdekében. A szkennerek

hőtérképet készítenek, és elemzik a vénák szerkezetét.

Hasonló módszerrel futballstadionban találkozhattunk már Magyarországon, ezek esetében ugyanakkor az egyes azonosítópontok kialakítása is nagy költséggel jár, míg a fent taglalt módszernél csak a kamera megvásárlása jelent befektetést.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Az évtized elején a hidrogénre sokan még alapvetően, mint az energiaátmenet „svájci bicskájára” tekintettek, mára azonban egyre több jel utal arra, hogy a régóta várt hidrogénforradalom a közlekedésben is elmarad. Miközben a hidrogénes járművek piaca megtorpant, a töltőinfrastruktúra fejlesztése akadozik, és az akkumulátoros elektromos technológiák gyorsan teret nyernek, a hidrogén alkalmazási köre egyre szűkül. Bár a nehézgépjárművekről sokáig kecsegtető piacként beszéltek, globális trendek, és főleg a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen is legfeljebb kis részesedése lehet ennek az üzemanyagnak, így legfeljebb a hajózás és a légiközlekedésben juthat szerephez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×