Infostart.hu
eur:
363.62
usd:
314.62
bux:
148632.55
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Az új koronavírus előidézte Covid-19-ben szenvedő beteg az új madridi Enfermera Isabel Zendal Sürgősségi Kórházban 2021. január 18-án. Ezen a napon 392 vírusbeteget kezeltek itt, többet, mint a madridi régió bármelyik másik kórházában.
Nyitókép: MTI/AP/Bernat Armangue

Pszichiátriai és neurológiai betegségek követhetik a koronavírus-fertőzést

A pozitív tesztet követő fél éven belül nyolcból egy koronavíruson átesett embernél alakulnak ki ilyen típusú betegségek egy új kutatás szerint.

Korábbi, hasonló jellegű megbetegedések esetén még gyakrabban léptek fel mentális vagy neurológiai problémák a koronavírusból felépülteknél: azok közül, akiknek volt már ilyen betegsége korábban, háromból egy embernél merül fel újra hasonló probléma az egyelőre még szakértői ellenőrzés előtt álló kutatás szerint. Aggasztó, hogy a problémák azokat is érinthetik, akiknek nem volt olyan súlyos a megbetegedésük, hogy azzal kórházba kellett volna vonulniuk. Enyhébb tünetek mellett a betegségen átesők esetében kilencből egy embernél alakult ki például stroke vagy depresszió. Max Taquet, a kutatás vezetője, az Oxfordi Egyetem pszichiátriai szakértője meglepőnek nevezte a tényt a The Guardian cikkében.

Nő a gyakoriság

A kutatók 236 379 páciens elektronikus betegadatait elemezték: a pozitív teszttel rendelkező, a betegségen átesett és azt túlélő emberek adatait influenzán átesett emberek adataival vetették össze. A megbetegedések mindkét csoportban a tavalyi év januárja és decembere közt következtek be.

A kutatók az eredményeket az ismert rizikófaktorok szerint – kor, nem, etnikai hovatartozás, alapbetegségek, köztük mentális betegségek – súlyozták. Eredményeik szerint

a neurológiai és pszichiátriai betegségek előfordulása 33,6 százalék volt

a koronavírusból felépülők esetében, az érintettek 13 százaléka először kapott ilyen diagnózist. Ez Taquet egy korábbi kutatását pontosítja: abban kutatótársaival úgy találta, öt felépült betegből egynél alakul ki pszichiátriai betegség. A mostani eredmények azt sugallják, az olyan diagnózisok, mint a stroke, az akut agyűri vagy koponyán belüli vérzés, a demencia és egyes pszichotikus betegségek gyakrabban fordulnak elő koronavírusból felépülteknél, mint influenzából vagy egyéb légúti betegségekből kigyógyultaknál. Az előfordulás a kórházban kezeltek esetében volt magasabb.

Újabb bizonyítékot jelent

Taquet arra nem tud választ adni egyelőre, hogy milyen hosszan maradhatnak fenn ezen állapotok a diagnózist követően.

"Az olyan diagnózisok esetében, mint az agyvérzés vagy a koponyaűri vérzés, a kockázat hat hónapon belül drasztikusan csökken, de néhány neurológiai és pszichiátriai diagnózis esetén nincs válaszunk arra, hogy meddig következhetnek be."

Nem lehet kizárni, hogy akik felgyógyulásuk után kapták meg a diagnózist, esetleg már koronavírussal való megfertőződésük előtt betegek voltak, csak felfedezetlenül, bár Taquet szerint ez nem valószínű, és egyes betegségeknél ez nem is elképzelhető. A kutatás nem bizonyítja, hogy a koronavírus felel ezen állapotok kialakulásáért, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a Covid az agyra és a központi idegrendszerre is komolyan hat.

Tim Nicholson pszichiáter szerint az eredmények azért jelentősek, mert egyes betegségek a koronavírus utáni előfordulásának gyakorisága más kontextusba kerül általuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb az AfD árnyéka – szakértő a német belpolitikai „válságról”

Egyre nagyobb az AfD árnyéka – szakértő a német belpolitikai „válságról”

A CDU/CSU Bundestag-frakcióvezető meggondolatlan lépése miatt kénytelen volt átalakítani a szövetségi kormányát Friedrich Merz kancellár. Közben az őszi tartományi parlamenti választások előtt nő az AfD előnye a kormánypárttal szemben. A németországi belpolitikai helyzetről beszélt a Mathias Corvinus Collegium Magyar Német Intézetének kutatási vezetője, Dobrowiecki Péter az InfoRádióban.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×