A Szobrász csillagképben figyelhető meg, a Földtől mintegy 200 fényév távolságra a TOI-178 katalógusnevű csillag, amely égitest különlegessége, hogy körülötte nagyon szorosan hat bolygó kering, méghozzá egy kivételével szabályos rendben. A csillaghoz legközelebbi bolygón kívül a többi planéta szakkifejezéssel élve rezonanciában van egymással – magyarázta az InfoRádióban Szabó M. Gyula, a kutatásban részt vett egyik magyar csillagász.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatójának elmondása szerint az említett legalább hat bolygónak a periódusai a következőképp oszlanak el: egy 2 napnál rövidebb, egy 3,24 nap, egy 6,56 nap, egy 9,96 nap, egy 15,23 nap és végül egy 20,47 nap. Ezek pedig mindannyian rezonanciában vannak egymással, miután a 3,24-hez képest a 6,56 közel kétszer, míg a 9,96 háromszor annyi na, és így tovább.

Szabó M. Gyula egy szintetizátoron azt is bemutatta, hogy ez a rezonancia, hogyan szólaltatható meg zenei akkordként. Mint fogalmazott, annak idején Johannes Kepler fejében vetődött föl, hogy a bolygóknak a mozgását zenébe konvertálja. Vagyis a szférák zenjén gondolkodott, miszerint minél gyorsabban halad egy bolygó a pályáján, annál magasabb hangot lehet hozzá rendelni. A rezonáns bolygókkal kapcsolatban pedig fölvethető, hogy a keringési periódusokhoz adott esetben zenei hangok is tartozhatnak, amik kellemesen szóló akkordok – tette hozzá a magyar csillagász, aki szerint

a TOI-178 csillag bolygóinak periódusához hangokat rendelve egy remek hangzású akkord születik.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója arra is kitért, az eddigi felfedezések alapján

ritka jelenségre bukkantak, de a rezonancia a Naprendszerben is megtalálható,

egyebek mellett a Jupiter három holdja, a Io, Ganymede és az Europa is rezonanciában keringenek a gázóriás körül. Korábban pedig, a Naprendszer kialakulásának időszakában nagy jelentősége volt annak, hogy a Jupiter és a Szaturnusz néhány százmillió évig szintén rezonanciában keringett:

„A Jupiter két keringése alatt a Szaturnusz pontosan egyszer keringet. A két égitest kölcsönhatása pedig teljesen átrendezte az egész Naprendszert, amely során az Uránusz és a Neptunusz is helyet cserélhettek – hívta föl a figyelmet Szabó M. Gyula – Ennek során előbbi is kijjebb dobodott, de a Neptunusz még sokkal jobban.”

A TOI-178 körül szorosan keringő bolygókon az élet nem képzelhető el, pusztító a forróság, de az ilyen és ehhez hasonló bolygórendszerek, exobolygók vizsgálatával

a Naprendszer kialakulásáról és a Nap körül lezajlott folyamatok alternatíváiról is sok ismeretet szerezhet az emberiség

– tette hozzá a szakértő.