Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
314.61
bux:
148632.55
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Koronavírus és D-vitamin: egy kutatás szerint nem úgy van összefüggés, ahogy gondolták

Egy friss londoni kutatásban nem találtak összefüggést a D-vitamin szintje és a koronavírusos megbetegedés lefolyásának súlyossága között.

Különösen a téli hónapokban nagyon gyakori a mérsékelt égövön élők körében a D-vitamin hiánya, a koronavírus-járvány idején azonban nem csak emiatt került a figyelem fókuszába ez a vitamin. Most egy friss kutatás cáfolni látszik azt a korábbi hipotézist, mely szerint azok, akiknek szervezetében nincsen elegendő mennyiségben a vitaminból, súlyosabb megbetegedésre számíthatnak.

Mindenekelőtt lássuk az előzményeket: több, megbízható kutatási adatokat közzétevő forrás, mint a Jama Network vagy a Nature is beszámolt arról, hogy a D-vitamin hiánya és a covidos megbetegedések súlyossága közt lehetséges az összefüggés.

Korábbi feltételezések

A Nature-ben tavaly novemberben publikált tanulmány szerint a D-vitamin hiánya megnöveli annak esélyét, hogy súlyos betegség alakuljon ki, ha valaki megfertőződik a SARS-CoV-2-vel. "A gyulladásos reakció intenzitása szintén nagyobb azoknál a betegeknél, akiknél D-vitaminhiány áll fenn. Mindez a vitaminhiányos betegek morbiditásának és mortalitásának növekedéséhez vezet" – fogalmaztak a kutatók, akik azt javasolják, a veszélyeztetett csoportok tagjai szedjenek D-vitamint.

A Jama Networkon szeptemberben megjelent publikáció azt állapította meg, hogy a D-vitamin szintje szerepet játszik a koronavírusos megbetegedések rizikójában. Véleményük szerint randomizált klinikai kísérletekkel kell utánajárni annak, hogy a hiány csökkentése vajon csökkentheti-e a megbetegedések számát.

Friss adatok

A BMJ Nutrition, Prevention And Health-ben január 7-én publikált tanulmány ugyanakkor szembemegy a korábbi megállapításokkal – szerintük a D-vitamin szintje és a koronavírusos megbetegedés súlyossága között nincsen semmilyen összefüggés.

"Munkánk alapja az a gondolat, mely szerint a korreláció nem okokozati összefüggés. Sok a témáról elérhető tanulmány, de ezek csak a D-vitamin és a koronavírus korrelációjára épülnek" – nyilatkozott a MedicalXpressnek Fotios Drenos, a kutatást végző londoni Brunel Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője.

"Vannak például kutatások, amelyek szerint azoknak, akik meghalnak a betegségben, alacsony a D-vitamin szintjük. Ez igaz. De egyben idősebbek, akik nagyrészt otthon vannak, zárt térben. Nem fiatalok, nem aktívak, nem járnak ki. A probléma gyökere itt van: az ok-okozati viszonyt és a korrelációt kell elkülöníteni" – mondja.

A genetika a válasz

A kutatók a COVID-19 Host Genetics Initiative és a UK Biobank adatait használták fel: az egyes emberek genetikai hajlamának és koronavírusos betegségük súlyosságának összefüggése érdekelte őket. Ahelyett, hogy klinikai kísérletben egy csoportnak vitaminkiegészítést adtak volna, míg a másiknak placebót, a D-vitaminnal kapcsolatos géneket vizsgálták inkább. Ezeknek köszönhető, hogy egyeseknek mindenféle táplálékkiegészítő nélkül magasabb a D-vitaminszintjük, míg másoknak alacsonyabb. Ezen megkülönböztetés mentén vizsgálták, kiknél lesz súlyosabb a koronavírusos megbetegedés. Drenos szerint ha

a jó és rossz D-vitamin-genetikájú betegeket hasonlítják össze

a lefolyás szempontjából, az már valós ok-okozati viszonyokat fest elénk.

A kutatásba csak európai származású alanyok adatait vették be, mivel a bőrszín is befolyásolhatja a D-vitamin szintjét, ami torzította volna a végeredményt. Eredményeik szerint nincsen összefüggés a D-vitamin szintje és a betegség súlyossága közt.

A vitamin beviteléről ugyanakkor senkit sem akarnak lebeszélni, annak ugyanis bizonyítottak az előnyei

– de koronavírus megelőzésére nem is ajánlják azt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Hétfőn és kedden kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn 13 órától Magyar Péter napirend előtti felszólalása nyitja a sűrű hetet, tárgyalnak az áfáról, a köznevelési törvényről, a szakképzésről és az agrárkamaráról is. Kedden megválasztják az új köztársasági elnököt, aki esküt tesz és beszédet is mond. A Tisza-frakció Baka Andrást jelöli, így várhatóan ő lesz az új államfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

John Stuart Mill már 1848-ban a „barbárság” maradványának tartotta a nemzeti valutákat, és a magyar gazdaságtörténet lassan őt igazolja. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy Magyarország nem tudott élni az önálló valutával, a független monetáris politika sokszor nem megvédett minket, hanem elmélyítette a válságokat. Ma, amikor egy új gazdaságpolitikai irány alapján megnyílt az út az euró felé, az EU-párti fordulat és a csatlakozási szándék a legfőbb geopolitikai horgonyunkká lépett elő. Az optimális valutaövezetek elmélete azonban rámutat a folyamat kockázataira is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×