Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 19. vasárnap Emília
Nyitókép: Pexels

Antibiotikum-rezisztencia: kettészakadhat Európa

A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet e

Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy

a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.

A kutatók - Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével - 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori baktérium (Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae és Staphylococcus aureus) antibiotikumrezisztenciája az adott időszakban. Európai és amerikai forrásokból adatokat gyűjtöttek az országok hőmérsékleti értékeiről is.

"Tanulmányunk az első, amelyik kimutatta, hogy a magasabb minimumhőmérsékletű európai országokban az antibiotikumrezisztencia több kiugró emelkedése volt megfigyelhető a vizsgált 17 évben" - mondta Santillana, aki a Harvard Egyetem orvosi és közegészségügyi karán is dolgozik.

Az eredmények alapján gyorsabban növekedett az antibiotikumrezisztencia azokban a dél-európai országokban - Spanyolország, Portugália, Románia, Olaszország, amelyek hőmérsékleti minimumértékei 10 fokkal magasabbak voltak, mint az északiakban, köztük Svédországban, Finnországban, Norvégiában.

A növekedés évente 0,33 és 1,2 százalék közötti volt az országokban, miután figyelembe vették a népsűrűséget és az egyes országok eltérő antibiotikumhasználatát is.

Mind a négy antibiotikumosztályra, az elemzett három baktérium közül pedig kettőre volt igaz a kapcsolat. A S. aureus esetében csökkent a rezisztencia, amit a tudósok az egész Európában történt erőfeszítéseknek tulajdonítanak, melyekkel a meticillinrezisztens S. aureust vagy MRSA-t igyekeznek visszaszorítani.

A kutatók elismerték, hogy mind a hőmérséklet, mind a rezisztencia növekedhetett egymástól függetlenül is, azonban lehetséges az összefüggés is. Laborkísérletek bizonyították például, hogy

melegebb körülmények között jobban szaporodnak a baktériumok,

ami elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését. Más tanulmányok azt támasztották alá, hogy a magasabb hőmérséklet kedvez az antibiotikumrezisztens gének baktériumok közötti átadásának.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter reagált arra, hogy Polgár Juditot ajánlották köztársasági elnöknek

A hazánknak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet. A köztársasági elnökség nem egy foglalkozás, nem egy munkahely, hanem a legmagasabb szolgálat. Az elnök feladata: szolgálni és képviselni. Minden magyart – írta egyebek mellett.
Tisza-kormány: javaslat érkezett, hogy ki legyen Magyarország következő köztársasági elnöke

Tisza-kormány: javaslat érkezett, hogy ki legyen Magyarország következő köztársasági elnöke

Több fontos belpolitikai és gazdaságpolitikai fejlemény is napvilágot látott szombaton: Magyar Péter a választójogi korhatár 16 évre csökkentését említette meg egyik posztjában, miközben a Tisza-kormány egy átfogó adócsomagot jelentett be. A javaslat többek között megszünteti a bizalmi vagyonkezelés és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) egyes adókedvezményeit, kötelező NAV-ellenőrzést vezet be a vagyonkezelőknél, és több, alacsony bevételt hozó adónemet is eltöröl. Az előző nap legfőbb eseménye az volt, hogy megszületett Sulyok Tamás döntése is a 17. alaptörvény-módosításról és az államfői székből való távozásáról, ma pedig a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete közleményében Polgár Juditot javasolta köztársasági elnöknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×