A halálozások száma nem nő olyan mértékben az európai országokban, mint a napi fertőzötteké, állapította meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ friss adatai alapján a CNN cikke. Miközben a napi fertőzöttek száma rekordokat döntöget több országban, köztük Magyarországon is, más államokban pedig már lezárásokkal, kijárási tilalom bevezetésével is reagáltak, a halálozások aránya nem követi a tendenciát.

Jason Oke egészségügyi statisztikus elmondása szerint Nagy-Britanniában például júniusban kezdett csökkenni a halálozási arány, egészen az augusztusi mélypontig. Arra számít, lesz még emelkedés, de ez sem éri majd el a tavaszi első hullám idejének adatait. Az Egyesült Királyságban júniusban 3 százalék volt ez az arány, jelenleg 0,75 százalék, a legalacsonyabb érték pedig fél százalék volt. Nem csak a szigetországban tapasztalják ezt a jelenséget: New York-i adatok szerint a kórházi körülmények közt koronavírusban elhunytak aránya is alacsonyabb, mint tavasszal volt.

Az Our World In Data szerint

Magyarországon éppen nyár közepén volt a legmagasabb a halálozási arány, 14 százalék fölötti.

Jelenleg még annak ellenére is lassan csökkenő arányt mutat, hogy a pozitív tesztek magas aránya arra utal, keveset tesztel az ország. A legfrissebb adat 2,4 százalékos halálozási arányt mutat.

Fiatalokat érintett előbb

A jelenségnek több oka is van. Egyrészt az első hullám sokkal hamarabb elérte az idős korosztályt, és szociális intézményekben rengeteg áldozatot szedett. Nyáron inkább éttermekben, pubokban kapták el a vírust fiatalabb emberek, így míg a fertőzöttek tavaszi átlagéletkora 54 év volt, nyárra ez a szám 39 évre változott. Halálesetből pedig több lesz egy idősotthonban, mint egy kollégiumban: a London School of Economics 21 ország adataiból végzett számításai szerint az összes koronavírushoz köthető halálozás 46 százaléka idősotthonban következett be.

Az, hogy a második hullámban fiatalabbak fertőződtek meg előbb, önmagában nem tudja lenyomni a halálozási rátát: az idősebb korosztály érintetté válásával körükben több haláleset történhet. A folyamat már most megkezdődött egyes országokban

"A vírus viszonylag stabil, kevéssé mutálódik. A fertőzés súlyossága az egyéni immunválasztól, valamint az életkortól, a nemtől, az etnicitástól és bizonyos alapbetegségek meglététől függ"

– mondta Julian Tang klinikai virológus, a leicesteri egyetem címzetes egyetemi docense.

Jobban gyógyítanak

Szakemberek úgy vélik, a jobb adatok mögött a felkészültebb orvostudomány is áll. Másként kezelik ma már a betegséget, mint tavasszal, kevesebben kerülnek például lélegeztetőgépre, gyakoribbá vált az érintettek hason fektetése annak érdekében, hogy a tüdőbe több levegő jusson. Vannak már a koronavírusra ajánlott gyógyszerek is, mint a remdesivir: bár a WHO kutatása szerint a gyógyszer nem sokat segít, egy amerikai kutatás ezzel ellentétesen úgy találta, harmadával rövidíti le a gyógyulás idejét. A dexametazon alkalmazása nagyon súlyos eseteknél szintén javítja a gyógyulás esélyét, és antitestkoktélokkal is kísérleteznek. Ilyennel kezelték Donald Trump amerikai elnököt is megbetegedését követően.

Sok teszt kell

A halálozási ráta ugyanakkor csak akkor ad valós képet, ha hiteles adatokon nyugszik, azaz a tesztelés megfelelő. Julian Tang szerint a koronavírusos esetek 60-70 százaléka lehet teljesen tünetmentes, így ha csak a tüneteket mutatókat tesztelik, jelentősen alulbecsülik a fertőzöttek valós számát. Az is téves következtetésekhez vezethet, ha a kevésbé veszélyeztetett, fiatalabb generáció széles körű tesztelése elfedi az idősebb, veszélyeztetett korosztály adatait.