Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: wikimedia

Váratlan dolog derült ki a vérszomjas ragadozókról

Valószínűleg mégsem nagy, szervezett falkákban vadásztak a Jurassic Park című filmmel ismertté vált raptorok - állítják a Wisconsin-Oshkosh Egyetem kutatói.

A szakemberek a Dromaeosauridae családba tartozó - ennek tagjaira gyakran nem hivatalosan raptorokként hivatkoznak - Deinonychus antirrhopus faj fogaira alapozták vizsgálatukat. Az 1993-as Jurassic Park című kasszasiker vérszomjas Velociraptorait a mai Észak-Amerika területén egykor élő Deinonychusról mintázták.

"A raptorokat gyakran ábrázolják a farkasokéhoz hasonló falkában vadászva" - mondta Joseph Frederickson, az egyetem paleontológusa. Hozzátette:

"az effajta viselkedésre utaló bizonyítékok azonban összességében nem meggyőzőek".

"Az a probléma ezzel az elmélettel, hogy a ma élő dinoszauruszok (madarak) és rokonaik (a krokodilfélék) általában nem vadásznak csoportokban, és ritkán vetnek szemet náluk nagyobb termetű zsákmányra" - magyarázta a szakember.

A kutatók nemrég egy másfajta, a komodói varánuszokra és a krokodilokra jellemző viselkedési modell lehetőségét kezdték vizsgálni a raptorok esetében - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A fiatal komodói varánuszokat az a veszély fenyegeti, hogy a felnőtt példányok megeszik őket, ezért a fáknál keresnek menedéket, ahol olyan táplálékforrások állnak a rendelkezésükre, amelyek nem elérhetőek a már kifejlett, nagy termetű példányok számára.

A falkában vadászó állatokra általában nem jellemző ez a táplálkozási sokszínűség.

"Ha megismerjük a fiatal raptorok és a kifejlett raptorok étrendjét, abból megtudhatjuk, hogy falkákban vadásztak-e" - mondta Frederickson.

A Deinonychus-fosszíliák elemzése révén a kutatók megállapították, hogy a legkisebb méretű fogak és a nagyméretű fogak eltérő szénizotópértéket mutatnak, ami azt jelenti, hogy a fiatal és a kifejlett állatok nem ugyanazt ették.

A kutatók a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×