Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: tiszatoelovilaga.hu

Munkára fogott természet: víztisztítás kagylókkal

A kagylók vízszűrő képességén alapuló, mobil vízkezelő rendszer prototípusát dolgozta ki két magyar vállalkozás, a prototípushoz egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Széchenyi 2020 programban.

A kagylók természetes vízszűrő képességükkel bármilyen természetes vízben élve képesek ülepíthetővé alakítani a lebegőanyag formában lévő, és ezért kevésbé leválasztható szennyező anyagokat - mondta az InfoRádiónak a fejlesztésük kiindulópontjául szolgáló jelenségről Sándor Dániel környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmérnök.

A tisztítási folyamatot az emésztésük és a légzésük segíti. A kagylók táplálkozása során ugyanis a szennyezőanyagok végigmennek az állat emésztőcsatornáján, és az ürülékkel együtt ülepíthető formában távoznak. Lélegzésük és táplálkozása során továbbá a kopoltyújukon összegyűlik (egy bizonyos mérethatár felett) minden, a vízben lebegő anyag összegyűlik. Ezt az állatok összepöndörítik, így szintén ülepíthetővé teszik.

E természetes folyamatokat használják ki a kutatók azzal, hogy

a víztisztító rendszer gyakorlatilag egy vízben úszó sziget, amelyben nagy mennyiségű kagylót helyeznek el ketrecekben,

úgy, hogy a vizet át tudják rajtuk juttatni, hogy minél intenzívebb víztisztításra legyenek képesek. A kagylók által átalakított lebegő anyagokat leülepítik és eltávolítják a rendszerből.

A kagylók mennyiségét úgy méretezik, hogy egy szennyezett vagy eutróf állóvíz ökológiai egyensúlyát visszaállíthassák. Mivel egy kagyló tartási körülményektől függően nagyjából 3-7 deciliternyi vizet szűr meg óránként, ezért

egy egyhektáros, négy méter mély tó esetében nagyjából két tonna kagyló 2,5-3 hónap alatt forgatja meg a teljes vízmennyiséget.

Az állatokat elsősorban a nyári hónapokban kell használni, ilyenkor folyamatosan szűrik és tisztítják a vizet, hogy ne indulhasson be az eutrofizáció - magyarázta Sándor Dániel.

Édesvízi kagylók nagy tömegben való tartására kevés nemzetközi példa van, de ilyen, komplex feladatot ellátó úszómű eddig sehol a világon nem készült. A kagylósziget ugyanis nemcsak szűri a vizet, de a víz minőségének romlását is képes előrejelezni a korai változások alapján.

A rendszer napenergiával működik. A fejlesztők a kagylók szaporítására is kidolgoztak egy eljárást, ami olcsóbb azok összegyűjtésénél a természetes folyóvizekből.

A fejlesztés elsősorban a vegyi szennyezés kiszűrésére szolgál, álló- és folyóvizekben.

Egy horgásztó esetében már megérheti ilyen kagylótelep elhelyezése, ha a vize eutróf, vagyis tápanyagban gazdag, de bányatavakba, rekreációs célú tavakba is érdemes lehet telepíteni. Olyan vizek esetén is érdemes megfontolni a kagylós víztisztítást, amelyeknél magas a diffúz nitrogén-foszfor-szennyezés például a mezőgazdasági tevékenység miatt. Használható még holtágaknál, amelyeknél kevés a vízcsere és szintén eutrofizációra hajlamosak, valamint például golfpálya-tavaknál, ahol alapvetően a látvány számít, ezért nem szerencsés az algák elszaporodása és a zavarosodás.

A prototípus megalkotásához csaknem egy milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a cég, ami a projekt teljes költségvetésének a 70 százalékát tette ki; a fennmaradó részt önerőből finanszírozták.

A kagylószigetes rendszert jelenleg egy csongrádi bányatónál tesztelik, de már a gyártási tervek is rendelkezésre állnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×