Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
331.07
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Két új magyar szereplő az űrben

Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében - olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén százéves, amely alkalomból minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie, amelyet Bakos Gáspár a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (Magor) nyolcszor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig hat nap alatt kerüli meg a HD 147506 jelű központi csillagot (Hunor) körül, vagyis nagyon közel kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.

A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett javaslatot tenni 2019 nyarán. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet.

Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek és többségük ma is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de sok lehet közöttük a Földhöz többé-kevésbé hasonló égitest is.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Tisza-kormány: folytatódik a költségvetés vitája

Tisza-kormány: folytatódik a költségvetés vitája

A mai nap a költségvetés vitájával indul, miközben az elszámoltatás és számos fontos kormányzati intézkedés is napirenden van. Az Állami Számvevőszék megalapozottnak tartja a költségvetést, a Tisza-kormány pedig tiltást vezet be a magyar határon, így többé nem lehet titokban nagy mennyiségű készpénzt rejtegetni. A közmédia vezetéséért tizennégy jelölt maradt versenyben, és zajlik az állami médiaszerv korábbi költéseinek átvilágítása is. Fordulat történt az aranykonvoj-ügyben, ahol felülbírálták az ügyészség döntését. Az NVVH elnöke Orbán Viktor szavaira reagálva elárulta, mi a vagyonvisszaszerzés valódi célja, emellett hamarosan jön az ország legnagyobb szülői értekezlete.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×