Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
316.04
bux:
150381.6
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Nyitókép: pixabay

Máshogy éltek az ősemberek, mint ahogy eddig hittük

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A McMaster Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az évekig tartó ásatások eredményeit a Science Advances folyóiratban publikálta. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be. A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez.

A Phys.org tudományos hírportálon ismertetett tanulmány vezető szerzője, Tristan Carter, a McMaster Egyetem antropológus professzora elmondta: egészen a legutóbbi időkig a világnak ezt a részét nem tartották relevánsnak az ősemberek kutatásához, de

a leletek alapján újra kell gondolni a Földközi-tengeri szigetek történetét.

Carter a tanulmányt görög kollégájával, Dimitrisz Athanaszoulisz vezető archeológussal jegyzi.

Kőkorszaki vadászó emberek már több mint egymillió éve megjelentek az európai kontinensen, de korábban úgy gondolták, hogy a Földközi-tengeri szigeteken csak kilencezer éve telepedtek le az első, földművelő emberek. Az elmélet szerint csak a modern ember volt elég felkészült arra, hogy arra alkalmas csónakkal át tudjon kelni a tengeren.

A tanulmány szerzői szerint viszont az Égei-tenger medencéjét sokkal korábban benépesítették az emberek, mint korábban hitték. A jégkorszak bizonyos periódusaiban a tenger szintje sokkal alacsonyabb volt, a kontinensek között szárazföldi útvonal húzódott, ezért az őskori emberek eljuthattak Stelidába, Nakszosz-szigetére, és alternatív migrációs útvonal kötötte össze Európát Afrikával. A régészek úgy vélik, a Földközi-tengeri térség vonzó lehetett az ősember számára, mivel bővelkedetett a nyersanyagokban, ami ideális a szerszámkészítéshez és friss vizet is találtak.

Carter hozzátette: a térségbe érkező, neandervölgyieket megelőző emberi populációnak ugyanakkor egy merőben új környezethez kellett alkalmazkodnia, amelyben más állatok, növények éltek, új betegségek ütötték fel a fejüket, és ezért merőben új alkalmazkodási stratégiákra volt szükség.

A kutatók Stelidában csaknem 200 ezer éves leleltekre bukkantak.

A kőkorszaki bánya köveiből az ősemberek és a neandervölgyiek készítettek vadászathoz használt eszközöket. Ezekből rengeteg került elő az ásatások során.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az Égei-tengeren gyalog is át lehetett kelni 200 ezer évvel ezelőtt, de a tanulmány szerzői szerint az is lehetséges, hogy a neandervölgyiek már képesek voltak olyan kezdetleges csónakok elkészítésére, amelyekkel rövidebb távolságokon át tudtak kelni.

A most publikált kutatás a Stelida Régészeti Projekt keretében készült el, amelyben a világ minden tájról dolgoznak tudósok. Az ásatások 2013-ban kezdődtek Stelidában.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×