Infostart.hu
eur:
366.11
usd:
323.31
bux:
0
2026. október 1. csütörtök Malvin
A pothole in the road and a car in the background that is moving towards this pothole
Nyitókép: Mikhail Yakovlev/Getty Images

A magyar utak 43 százaléka rossz állapotú, és még 20 százalék nem üti meg a mércét

Az úthálózatra fordított költésben Magyarország uniós éllovas, régiós összevetésben kiemelkedő a magyar autópályák hossza, de az utak 43 százaléka rossz, még 8 százalék nem megfelelő, 12 százalék „tűrhető” állapotú. Az állam közúti költéseinek 28 százaléka irányult a meglévő úthálózat karbantartására, míg 72 százalék új utakra – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint Magyarország 1871 kilométeres autópálya-kapacitása meghaladja Csehországét, Szlovákiáét vagy Ausztriáét. Az ország az elmúlt 16 évben a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára. Ahhoz azonban, hogy az úthálózat legalább a megfelelő állapotot elérje, több mint 9300 milliárd forintra lenne szükség.

Az elemzés készítői szerint a közlekedéspolitika elsődleges feladatának nem az új, tőkeintenzív hálózati elemek kiépítését, hanem a meglévő, leromlott állapotú fő- és alsóbbrendű úthálózat felújítását kellene kijelölni.

Az elmúlt évek tőkeintenzív közlekedésfejlesztési politikájának eredményeit tükrözi, hogy a Magyar Közút adatai alapján a hazai úthálózat 2013 óta mintegy 1400 kilométerrel bővült, amelyből hozzávetőleg 330 kilométer autópálya – írták.

A jó minőségű útszakaszok hossza 2013 óta 7000 kilométerrel nőtt, ehhez 2010-2020 között jelentős EU-s forrás érkezett. Az alacsony minősítésű utak aránya azonban változatlanul jelentős:

  • a 43 százalék rossz minősítésű út mellett
  • 8 százalék nem megfelelő,
  • 12 százaléka tűrhető

kategóriába sorolt – tették hozzá.

A közlekedési infrastruktúra a gazdasági növekedés és a versenyképesség egyik alapvető feltétele. A jó minőségű úthálózat csökkenti a szállítási időket, optimalizálja a logisztikai folyamatokat, így nemzetgazdasági szintű hatékonyságnövekedést eredményez - hangsúlyozták.

Az elemzésben kiemelték: Magyarországon

az állam közúti költéseinek 28 százaléka irányult a meglévő úthálózat karbantartására, míg 72 százalék új utakra.

Az elmúlt 16 év közlekedésfejlesztési politikáját főként a gyorsforgalmi utak bővítése és fejlesztése jellemezte, az alsóbbrendű utak állapotának javítására kevesebb hangsúly jutott. Ennek oka, hogy az új fejlesztésekre könnyebben lehetett EU-s forrásokat kapni, illetve a nagyobb volumenű projekteknél a beruházói szempontból potenciálisan kedvezőbb árazás is növelhette a "kivitelezői étvágyat", illetve a nagyobb cégek számára a nagyobb fejlesztések kedvezőbbek lehettek, mint a sok, apró felújítás.

Címlapról ajánljuk
Mostantól megyék vannak vármegyék helyett, eltűnnek a gigaplakátok, és a TEK is megszűnt eddigi formájában
változások október 1-től

Mostantól megyék vannak vármegyék helyett, eltűnnek a gigaplakátok, és a TEK is megszűnt eddigi formájában

Október 1-jétől változások léptek életbe: megszűnt a „vármegye” elnevezés: a vármegyék ismét megyék, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá került a Terrorelhárítási Központ (TEK), és korábbi formájában megszűnt az Országgyűlési Őrség. Az Államkincstárnál is változások léptek életbe a bankszámlák kapcsán.

Közel az igazság napja, de valójában ki volt ügynök? – Cseh Gergő Bendegúz levéltár-igazgató az Arénában

A besúgók többségét „papíron” hazafias alapon szervezte be a kommunista titkosrendőrség, de valójában mindenkit megzsaroltak valamivel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.10.01. csütörtök, 18:00
Hermann Péter
a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×