Oláh Éva 1968-ban fejezte be egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahol "Sub auspiciis rei publicae popularis" kitüntetéssel avatták orvosdoktorrá. Ugyanabban az évben nevezték ki a gyermekklinikára, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozott. 1972-ben csecsemő- és gyermekgyógyászatból, 1980-ban humángenetikából szerzett szakorvosi képesítést. Tudományos munkája elsősorban az utóbbihoz kötődött, ezen belül a daganatkutatás, az onkogenetika irányába haladt, amelyre alapozva alapította meg 1973-ban a klinikai genetikai laboratóriumot.

Oláh Évát 1992-ben egyetemi tanárrá és a gyermekklinika igazgatójává nevezték ki. Tizenöt éven keresztül, 2007-ig irányította a klinika oktató-, kutató- és betegellátó munkáját,

majd a klinikai genetikai központ szakmai igazgatójaként végezte tevékenységét egészen 70 éves koráig.

Szakmai munkája, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint a klinikai genetika művelése mellett számos tankönyvet írt, aktívan szervezte a graduális és a posztgraduális képzéseket, a tudományos diákkör meghatározó vezető egyénisége volt, irányításával számos díjazott pályamunka és előadás készült. Hallgatói Pro Scientia érmeket kaptak, vezetésével kandidátusi és PhD-értekezések születtek.

Oláh Éva professzor elnöke volt a Magyar Gyermekorvosok Társaságának, a Magyar Humángenetika Társaságnak, aktív részese volt számos európai gyermekgyógyászati és humángenetikai társaságnak, a világ minden pontján képviselte a magyar és az európai gyermekorvosokat, számos tanulmányt készített az európai gyermekellátásról, melynek eredményeit európai és világkongresszusokon ismertette.

Az egyetem közleménye szerint a magyar gyermekgyógyászat utazó nagykövete volt. Kitüntetései és elismerései méltatták életútját, amelyek közül legbüszkébb a hallgatók által ötször is neki adományozott Az év oktatója címre volt.

2003-ban lett az általános orvostudományi kar kiváló oktatója, majd 2004-ben vette át a Went István Emlékérmet a kísérletes orvostudomány területén elért magas szintű tudományos eredményei elismeréseként.

Egyebek mellett megkapta a Schöpf-Merei Emlékérmet, Debrecen Pro Urbe díját, a Semmelweis díjat és Berettyóújfalu díszpolgára is lett.

Oláh Éva nyugdíjba vonulása után is, professor emeritaként aktívan részt vett az egyetem életében. A professzori klub elnökeként nagymértékben hozzájárult a Debreceni Egyetem kulturális életéhez, irányításával a professzori klub rendszeres tudományos és kulturális események központjává vált.

Oláh Éva professzort a Debreceni Egyetem, az általános orvostudományi kar és a klinikai központ saját halottjának tekinti.