eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Twitter

Génmódosított csecsemők: tudományos szenzáció vagy botrány?

Megszülettek a világ első génmódosított csecsemői. A lombik programban fogant két kislányt valószínűleg immúnissá tette a HIV-vírus ellen a kínai kutató Ho Csien-kuj, aki a kísérletet végrehajtotta. A tudományos közösség elhatárolódik a tettől, és emberkísérletnek minősítette a beavatkozást.

A CRISPR eljárás lényege, hogy van benne egy olyan fehérje, amely képes arra, hogy a nukleinsavakat elvágja. Ez a nukleáz, amely lehetővé teszi a hozzáillesztését a DNS-hez, egy adott szekvenciához. Ez a pontos illesztés a zseniális ebben a módszerben, mert van egy fehérje, amely vág, és egy RNS, amely irányít, de ezt az RNS-t kicserélhetjük bármilyen olyan RNS-re, amilyen szekvenciának megfelelő DNS-ben akarjuk a vágást megejteni - magyarázta a hír tudományos hátterét az InfoRádióban Vértessy Beáta biokémikus, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója, a BME egyetemi tanára.

Már ha igaz a hír, mert Vértessy Beáta arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem egy igazolt állítás. A kínai kutató csak felbérelt egy amerikai PR-szakértőt, és megszervezte a hír világgá kürtölését az előtt, hogy egy folyóiratban publikálta volna az eredményeit. A BME egyetemi tanára jelezte, a tudományos világban a publiklás jelenti azt, hogy független szakértők megvizsgálták az adott tanulmányt, hogy megfelelők-e a következtetések.

"A kínai kutató csak videókat mutatott be a Youtube-on, de ez nem a tudományos közlés bevett módja. Ugyanakkor bizonyos kísérleti bizonyítékokat is a sajtó rendelkezésére bocsátott, és ezek alapján

a tudósok szerint történt genetikai módosítás, de még távol vagyunk attól, hogy tudjuk pontosan, mi is történt"

- mondta a biokémikus.

A kínai kutató azt állítja, hogy az ikrek lombikprogramban születtek, és az eljárást egy kínai kórházban hajtották végre, sőt azt is állítja, hogy az eljárásra az etikai engedélyt is benyújtotta. A kórház, ahol a beavatkozás történt, azt mondta, hogy semmi köze ezekhez a kísérletekhez.

A hírek szerint HIV-vírus elleni immunitást alakítottak ki a kislányoknál.

"A tudomány mai állása szerint megvalósítható ez az eljárás.

A most módosított fehérje valóban nagyon fontos abban, hogy a HIV-vírus meg tudja fertőzni a fehérvérsejteket. Ha egy részén változtatunk, akkor megakadályozható a fertőzés. Ezt most kutatják, próbálják alkalmazni" - mondta Vértessy Beáta, és érdekességként hozzátette: ez a védettség természetes módon is elfordul, vannak olyan emberek, akik ilyen módosított fehérjével élnek, és védve vannak a HIV-fertőzés ellen.

Hasonló génmódosítást az Egyesült Államokban hajtottak már végre, de idős, végstádiumú betegeknél, csecsemőkön azonban még nem.

"A tudományos világ elítéli az ilyen, csecsemőkön, különösen az egészséges csecsemőkön végrehajtott kísérleteket, mert

egyelőre ez az eljárás bármennyire pontos, továbbra sem állíthatjuk, hogy száz százalékban mentes az olyan mellékhatástól, hogy a DNS-t nemcsak a kívánt helyen, hanem máshol is a módosítja.

Ez nem is feltétlenül derül ki azonnal, lehet, hogy néhány évnek kell eltelnie, hogy megjelenjen valamilyen betegség, amelyet ez a módosítás okozott az embriókban" - mondta a szakértő, és kiemelte: egészséges csecsemőkben örökletes mutációkat végrehajtani nagyon nem etikus.

A kínai kutató ráadásul nagyon korai embrionális stádiumban hajtotta végre a módosítást, amely így a csecsemők minden sejtjében végbement. Ezért a most megszületett gyerekek valamennyi sejtje tartalmazza ezt a mutációt, és mint Vértessy Beáta elmondta, az állatkísérletekben voltak olyan mellékhatások, amelyek nem voltak kívánatosak.

A biokémikus szerint a kínai kutató úttörő szerepbe akarja magát állítani, de nincs tapasztalata abban, hogy orvosilag hogy kell viszonyulni ezekhez az esetekhez. Kínai tudósok is petícióban határolódtak el az emberkísérlettől, és az az egyetem is, ahol egyébként dolgozik. Nem szeretnék azt a bélyeget, hogy Kínában ilyet meg lehet csinálni. Az Egyesült Államokban erre nem lett volna lehetősége a kutatónak - közölte a magyar szakember.

"Ez azért szomorú, mert egyébként a CRISPR technológiának óriási lehetőségei vannak, de most elkerülhetetlenül negatív fény fog rá vetődni. Nagyon meggondolatlan cselekedet volt" - mondta Vértessy Beáta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×