A hőmérséklet minden 1 Celsius-fokos emelkedésével a rovarok a világ rizs-, kukorica- és búzatermésének újabb 2,5 százalékát falják fel - ismertették a kalkulációk eredményét a kutatók a Science tudományos lap új számában megjelent tanulmányukban.

Ez azt jelenti, hogy a felszíni hőmérséklet 2 fokos emelkedésével 213 millió tonna vész kárba a három alapvető gabonaféléből, míg ma 166 millió tonna a veszteség a becslések szerint.

"A mérsékelt égövi területek most hűvösebbek, mint ami a legtöbb rovarnak optimális, ám ahogy melegszik a klíma, a rovarpopulációk gyorsabb növekedésnek indulnak. Többet is kell enniük, mivel a fokozódó meleg a rovarok anyagcseréjét is gyorsítja. A kettő együtt nagy csapást jelent a termésre" - írta a közleményben Scott Merrill, a Vermonti Egyetem kutatója, a munka egyik szerzője.

Európa is veszélyeztetett

A trópusi gabonatermő vidékeken - többek között Brazíliában és Vietnamban - már most olyan a klíma, ami a kártevők számára ideális feltételeket jelent.

A melegedéssel emelkedhetnek az élelmiszerárak, ami leginkább a szegényeket fogja sújtani.

Kilencből egy embernek a világon ma sem jut elég élelem, a Föld lakossága pedig 2050-re várhatóan eléri a 9,8 milliárdot az ENSZ becslései szerint.

A világnépesség legnagyobb részének élelme kukorica-, rizs- vagy búzaalapú, 2005-re pedig harmadával nőhet a három gabonaféle iránti kereslet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései alapján.

• A világ legproduktívabb búzatermesztő régiója, Európa búzájából évente akár 16 millió tonnát is felfalhatnak a gabonaevő rovarok 2050-re - állapította meg a kutatás a klíma-előrejelzési és hozamadatok, valamint a rovaranyagcsere jellemzői alapján készült modell segítségével.
• A világ legnagyobb kukoricatermelője, az Amerikai Egyesült Államok 40 százalékos veszteségnövekedéssel számolhat, ami nagyjából évente 20 millió tonnát jelent.

A modellek alapján évente 27 millió tonna rizst falhatnak fel a rovarok Kínában, ahol az összes rizs harmada terem - áll a jelentésben.

"Nem az a kérdés, megengedjük-e, hogy bekövetkezzen a felmelegedés, hanem hogy mennyi további emelkedést vagyunk hajlandók elviselni"

- mondta Curtis Deutsch, a Washingtoni Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A 2015-ös párizsi klímakonferencián aláírt megállapodás szerint az országok arra törekszenek, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 2 fok alatt tartsák az iparosodás előtti értékhez képest, eközben folytatják az erőfeszítéseket arra, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Azonban ha el is érik a célt, a rovarok étvágyát nehéz lesz korlátozni.

"Bármelyik klímaváltozási forgatókönyvet is nézzük, a kártevők populációi kerülnek ki győztesen, különösen a mérsékelt égöv nagy produktivitású gabonavidékein, ami az élelmiszerek drágulását fogja hozni" - írta Rosamond Naylor, a Stanfordi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.