Noha nem bizonyító erejű, az ötoldalas emlékeztető hitelt ad annak a nézetnek, hogy Hirohito legalább részben felelős azért a támadásért, amelynek hatására az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba. 1941. december 7-én este - csupán néhány órával a támadás előtt - a miniszterelnök magához hívatta két fő tanácsadóját az amerikai erők megtámadásáról szóló végső eligazítás céljából. Egyikük, Juzava Micsio belügyminiszter-helyettes az eligazítás után három órával feljegyzést írt erről. "A császár megkönnyebbültnek és rendíthetetlennek tűnt az után, hogy meghozta a döntést" - idézte Juzava a kormányfőt.

Japánban kényes téma, hogy Hirohito milyen mértékben volt felelős a háborúért,

és Hatano Takeo könyvkereskedő, a Juzava-leszármazottak régi ismerőse, aki a családtól kapott jegyzetfüzetben megtalálta az összehajtogatott dokumentumot, kilenc évig nem is merte nyilvánosságra hozni azt, majd végül megmutatta a Jomiuri című lapnak, amely a hét elején közölte.

A császárnak Japán háború utáni amerikai megszállása alatt mentelmi joga volt a háborús bűnöket vizsgáló tokiói perekben, és az Egyesült Államok az újjáépítendő demokratikus Japán egyik jelképének akarta feltüntetni őt. Hirohito 87 éves korában, 62 évi uralkodás után, 1989-ben halt meg.

Nem találtak még hasonló dokumentumot

Hatano az AP hírügynökség tudósítójának is megmutatta a feljegyzést, és azt mondta róla: "remélem, segít az országnak teljesebbé tenni a képet arról, hogyan történt a 3,1 millió japán életét követelő háború."

Furukava Takahisza, a Nihon Egyetem egyik történésze, aki megállapította a feljegyzés hitelességét, azt mondta: ez az első ismert részletes jellemábrázolás a császárról és a miniszterelnökről a támadást megelőző időből.

Hirohito nem óvakodott annyira a támadástól, mint gondolták

A császári palota levéltárának dokumentumai már korábban is bizonyították, hogy Hirohito aznap napközben beszélt Todzsóval, de részleteket nem tartalmaztak a találkozóról.

Juzava feljegyzése azt támasztja alá, hogy a császár nem óvakodott annyira az Egyesült Államok megtámadásától, mint azt eddig gondolták - jelentette ki a történész. Hirohito jóváhagyta a kormány azon december 1-jei döntését, hogy elvetik a diplomáciai megoldásokat, és ezt az álláspontját nem is változtatta meg: ez erősítette meg a miniszterelnököt a támadás előtti napon.

A feljegyzés szerint Todzso lelkes volt és elégedett azzal, hogy megtett minden szükséges adminisztratív lépést az Egyesült Államok elleni háború megindításához, de a legfontosabb számára az volt, hogy Hirohito aznap egyetlen újabb kérdés nélkül megadta neki a végső jóváhagyását.

"Ha Őfelsége egy kicsit is sajnálta volna, hogy nem tárgyalunk Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, akkor bizonytalanabbnak tűnt volna, de eltökéltnek látszott.

Ennek hatására én teljesen megkönnyebbültem. A jelen feltételek mellett azt is mondhatom, hogy gyakorlatilag megnyertük a háborút" - mondta Todzso miniszterelnök a belügyminiszter-helyettes feljegyzése alapján.

Furukava történész ezzel kapcsolatban azt mondta: Todzso jó bürokrata volt, de nem távlatosan gondolkodó vezető. Ha határozottabb lett volna, a háború talán előbb véget ért volna - tette hozzá.