Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Globális tragédia fenyeget

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

A műholdas felvételek tanúsága szerint az erdőirtás megfékezésére irányuló több évtizedes erőfeszítések ellenére a világ háborítatlan őserdőinek csaknem 10 százaléka feldarabolódott, pusztulásnak indult, vagy egyszerűen a fakivágás áldozatává vált 2000 óta.

A század első 17 évében napi szinten több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe.

"Az őserdők pusztulása globális tragédia, mi pedig szisztematikusan irtjuk az éghajlat stabilitásának egyik alappillérét"

- mondta Frances Seymour, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) nevű, környezetvédelemmel foglalkozó amerikai agytröszt munkatársa, aki maga is részt vett az Oxfordi Egyetem Intact Forests in the 21st Century (Őserdők a 21. században) elnevezésű konferenciáján ismertetett kutatásban.

Hozzátette: "az erdők jelentik a számunkra elérhető egyetlen biztonságos, természetes és megfizethető infrastruktúrát a szén tárolására".

Az éghajlati stabilitás fenntartása mellett az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség, az időjárás, a tiszta levegő és a vízminőség megőrzésében. Világszerte mintegy 500 millió ember megélhetése függ közvetlenül az erdőktől.

A vizenyős és füves területeket is magába foglaló, úgynevezett érintetlen őserdei területek olyan, legkevesebb 500 négyzetkilométernyi övezetek, amelyeken a műholdfelvételek alapján nincs nyoma semmilyen nagyobb volumenű emberi beavatkozásnak. Nincsenek autóutak, ipari szintű mezőgazdasági termelés, bányászat, vasutak, csatornák vagy távvezetékek.

Tavaly januárban nagyjából 11,6 millió négyzetkilométernyi erdőterület felelt meg ezeknek a kritériumoknak világszerte - azután, hogy 2014 és 2016 között évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent ezen területek mérete.

"Sok ország az összes erdőterületét elveszítheti a következő 15-20 évben" - mondta Peter Potapov, a Marylandi Egyetem munkatársa, aki a vizsgálat egyik vezető kutatója volt.

A jelenlegi mutatók szerint Paraguayban, Laoszban és Egyenlítői-Guineában 2030-ra, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nicaraguában, Mianmarban, Kambodzsában és Angolában pedig 2040-re tűnnek el az őserdők.

A trópusi országokban az érintetlen őserdők eltűnésének elsődleges oka a mezőgazdaság és a fakitermelés. Kanadában és az Egyesült Államokban az erdőtüzek, Oroszországban és Ausztráliában pedig a bányászat, az energiatermelés és ugyancsak a tüzek a fő okozói az erdőterületek zsugorodásának.

A szakemberek szerint a nemzeti és regionális parkok segítenek lassítani az erdőpusztulás ütemét. A mutatók szerint a védett övezeteken kívüli területek esetében háromszor magasabb az esélye az erdőségek hanyatlásának.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és öt vezető természetvédelmi szervezet a közelmúltban hirdette meg a Nature4Climate elnevezésű ötéves tervet, amely egyebek között a hatékonyabb földhasználatot tekinti a globális felmelegedés ellen vívott harc egyik legjobb módjának.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×