Infostart.hu
eur:
356.4
usd:
312.87
bux:
139833.56
2026. június 30. kedd Pál
Az új robottávcsövek segítenek, hogy nyugodtan alhassanak a csillagászok

Az új robottávcsövek segítenek, hogy nyugodtan alhassanak a csillagászok

Csillagászati robottávcső épül Magyarországon. A műszerekkel a kutatás élvonalába kerül Magyarország. „Ez jellegét tekintve felfedező alapkutatás. Olyanfajta fizikai jelenségeket vizsgál, amelyek a földi körülményektől nagyon eltérő módon és nagyon eltérő körülmények között mennek végbe” - mondta Vinkó József csillagász az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorban.

Ha a csillagászatban valamilyen különleges dolog – mondjuk egy gammasugárkitörés vagy egy szupernova-robbanás játszódik le az égbolton, előfordulhat, hogy észre sem vesszük, mert akkor pont nem oda néznek a távcsöveink. Ezen képes segíteni az az új robottávcső-rendszer, amelynek műszereit európai uniós pénzből Piszkéstetőn és Baján állítják üzembe magyar kutatók.

A projektünk során két új robotizált, automata működésre képes csillagászati távcsövet vásárolunk, és szerelünk össze. A távcsövek tükörátmérője 80 centiméteres lesz, és kimondottan automatizált, számítógép-vezérlésre lesznek képesek, aminek segítségével viszonylag gyors lefolyású égi jelenségeket, úgynevezett tranziens folyamatokat fogunk majd tanulmányozni.

Az automata működést hangsúlyozta. Miért fontos ez?

Nagyon fontos, hogy a minél nagyobb mennyiségű és minél gyorsabban végrehajtható adatgyűjtést lehetőleg az emberi beavatkozástól minél inkább mentesítsük. A csillagászatban persze mindez nagyon nehéz, mert a csillagászati távcsövek, amik a világban üzemelnek, nagyon jelentős része mind a mai napig úgy működik, hogy valamilyen kezelő embernek ott kell lennie, és neki kell folyamatosan működtetnie, felügyelnie a különböző mérési folyamatokat.

A mi műszereink kisebb kategóriájúnak minősülnek, és pont ezek a kisebb műszerek alkalmassá tehetők arra, hogy lényegében az emberi erőforrást ne kelljen igénybe venni ahhoz, hogy működni tudjanak. Így a projektben dolgozó kutatók energiája nem az adatgyűjtésre és a mechanikus ismételhető folyamatokra megy el, hanem tényleg a kutatásra és az adatok értelmezésével tudnak foglalkozni.

Hová kerül majd ez a két távcső?

Két magyarországi csillagvizsgálóban fogjuk őket elhelyezni: az egyik a Magyar Tudományos Akadémia piszkéstetői obszervatóriumába fog kerülni a Mátrában, ahol már van több más távcső is. A másik pedig a Szegedi Tudományegyetem bajai csillagvizsgálójába.

Az új robottávcsövek segítenek, hogy nyugodtan alhassanak a csillagászok

Úgy tudom, hogy a régióban is komoly fejlesztésnek számít ez a két távcső.

Az európai régióban nem is a távcsövek száma a kevés, hanem az általunk tanulmányozni kívánt tranziens objektumok megfigyelésére alkalmas műszer a hiánycikk. Ilyen szempontból

a mi rendszerünk hiánypótló lesz.

A viszonylag rövid idő alatt lejátszódó égi jelenségeknél nagyon fontos az, hogy a Földön éppen hol van éjszaka, és ott milyen megfigyeléseket lehet végezni. Ilyen szempontból a nemzetközi tranziens kutatásokban ez egy jelentős tényező lehet.

A gyakorlatban mire tudják majd használni a távcsöveket?

Ez jellegét tekintve felfedező alapkutatás, olyanfajta fizikai jelenségeket vizsgál, amelyek a földi körülményekhez képest nagyon eltérő módon és nagyon eltérő körülmények között mennek végbe. Ezekről a folyamatokról viszonylag keveset tudunk, így ezeknek a tanulmányozása jelenleg nemzetközi szinten is a csillagász-asztrofizikus közösségnek az egyik kiemelt területe.

Elegendő csak a gravitációs hullámok felfedezésére gondolni.

Ezek észlelése konkrétan egy ilyen rövid idejű tranziens folyamatnak, két nagy tömegű fekete lyuknak az összeolvadásával volt kapcsolatos.

Minden ilyen jelenségnek a kutatása új távlatokat jelenthet a fizika és az asztrofizika számára.

Mikor vehetik birtokba a két új távcsövet?

A terveink szerint 2018 végére üzemképes lesz az új robottávcső-rendszerünk, és elkezdhetjük a rendszeres méréseket.

Megismerhető az univerzum, feltérképezhető a világegyetem?

Természetesen azon vagyunk, hogy minél inkább az legyen. De kétséges az, hogy valaha is teljes egészében átláthassuk. Hiszen elképesztő nagyságú térről van szó.

Emberi ésszel szinte felfoghatatlan az a sok milliárd fényév, amekkora távolságokról beszélünk és az a hihetetlen változatosság, amelyek az univerzumban végbemennek.

Minél többet látunk ezekből, annál inkább az az érzése az embernek, hogy elképzelhető, hogy még mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk, és abból próbáljuk kitalálni, hogy a víz alatt mennyi van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Július 1-jétől jelentősen átalakul a parkolás Budapesten, ahol szinte kizárólag mobiltelefonnal lehet fizetni a parkolásért, emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak. Több autós egyesület is tiltakozik az új rendszer és a készpénzes fizetés ellehetetlenítése ellen.

Mire megy el ennyi víz a hőségben? Miért van vízkorlátozás?

Jelenleg Magyarországon az átlagos fejenkénti vízfogyasztás naponta 115 liter, amiből három litert iszunk meg – mondta az InfoRádióban a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Kovács Károly felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt ez a mennnyiség kevesebb, 100 liter/fő/nap volt, de nyaranta már hűtésre is használják a vizet az emberek, ami jelentősen megnöveli a fogyasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Nagyot esett a német infláció

Nagyot esett a német infláció

Júniusban a vártnál jobban csökkent az infláció Európa legnagyobb gazdaságaiban: Németországban 2,4%-ra mérséklődött a pénzromlás üteme, Franciaország pedig már elérte az EKB 2%-os célját. A kedvező adatok mögött elsősorban az energiaárak visszaesése áll, amit a közel-keleti feszültségek enyhülése tett lehetővé. A befektetők egyre kevésbé számítanak újabb EKB-kamatemelésre, a jegybank döntéshozói azonban óvatosak maradnak. Philip Lane vezető közgazdász és Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke egyaránt arra figyelmeztetett, hogy az energiaársokk hatásai még nem múltak el teljesen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×