A szakértők elmélete szerint annak idején az ember egyik legkorábbi elődje, a 3,3 millió-2,1 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus africanus találhatta meg és vihette haza a vöröses-barna kavicsot, amely elsősorban különleges mintázatával, a még ma is egy arcra emlékeztető felszíni bemélyedéseivel kelthette fel a kétlábú emberszabásúak figyelmét.

"Ez a kavics a kíváncsiság egy korai megmutatkozása, a valódi művészet előfutára, amelyet sokan a világ legrégebbi, talált műtárgyaként tartanak számon" - mondta John Giblin, a South Africa: the Art of a Nation című kiállítás társkurátora.

A természet által megformált kavicsot, amelyet sokarcú kőként is emlegetnek, az 1920-as években fedezték fel a Dél-afrikai Köztársaság Limpopo tartományában, néhány Australopithecus-maradvány mellett, több kilométernyire feltételezett származási helyétől.

Azóta számos elmélet született a kavicsról, amely egyesek szerint az empátia legkorábbi ismert megmutatkozása lehet, amennyiben a megtaláló kisgyermeknek hitte a követ. A kavics ugyanakkor az öntudat fejlődését is mutathatja: megfelelő szögből nézve ugyanis a lelet egy Australopithecus africanus arcára emlékeztet.

Egy másik elmélet szerint ez lehet a világ első ismert kiállítási tárgya, abban az értelemben, hogy megtalálója azért tette el, hogy a későbbiekben elmélkedhessen rajta, gyönyörködhessen benne.

"Soha nem fogjuk tudni teljes bizonyossággal megmondani, hogy mi a kavics története, és hogy elődjeink vajon úgy tekintettek-e rá, mint valamire, ami hasonlít rájuk" - mondta Bernhard Zipfel, a követ kölcsönadó johannesburgi Wits (Witwatersrand) Egyetem munkatársa.