eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Megtalálták, miért zuhant le a Mars-szonda

Kommunikációs szoftverhiba idézhette elő, hogy az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli nevű leszállóegysége a landolás során 2-4 kilométeres magasságból nekicsapódott a Mars felszínének és megsemmisült.

A leszállás során valószínűleg a modul radaros magasságmérője és a navigáció között támadt kommunikációs probléma - mondta Rolf Densing, az Európai Űrügynökség (ESA) missziót vezető igazgatója szerdán Darmstadtban.

Az első orosz-európai űrexpedíció leszállóegysége nagy valószínűséggel felrobbant, amikor a vörös bolygó felszínének ütközött.

"A két szoftver nem kommunikált egymással megfelelően. Bár a magasságmérő küldött információkat, a navigációs rész már kikapcsolt. A hiba a Marstól 2-4 kilométeres távolságban történt" - mondta el Densing.

"A navigációs szoftver úgy gondolta, már megtörtént a leszállás, a fékezőrakéták ezért már csak a minimális három másodpercnyi ideig égtek, holott hatvan másodpercig lett volna rájuk szükség" - fejtette ki a szakértő. Azt, hogy pontosan milyen szoftverhiba okozta a becsapódást, még vizsgálják. A gyártó jelentése egy hét múlva, a végső értékelés két hét múlva várható.

Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység október 19-én kezdte meg a leszállást a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 nevű modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

A Schiaparelli fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

Az amerikai űrkutatási hivatal Mars Reconnaissance űrszondája, amely 10 éve kutatja a vörös bolygót, kisfelbontású képeket küldött a Marsról. Ezeken jól kivehető két világos pont, amelyekről az ESA szakemberei úgy vélik, hogy a leszállóegység 12 méteres ejtőernyője. A felvételeken látható egy sötét - 15x40 méteres - folt, egy kilométerre északra az ejtőernyőtől, amely akkor keletkezhetett, amikor a leszállóegység szabadesésben a Mars felszínébe csapódott.

Az ESA szerint a Schiaparelli landolását robbanás követte, mivel üzemanyagtartályai valószínűleg tele voltak.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×