Infostart.hu
eur:
368.34
usd:
335.26
bux:
143823.9
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Kitől félnek a kutyák? Magyar kutatók megmondják

A kutyák az átélt fenyegetettség mértékének függvényében manipulálják a testméretükről szóló hanginformációt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai szerint, akik a rangos Animal Cognition szaklapban megjelent tanulmányukban elsőként bizonyították kísérletekkel azt is, hogy a kutyák többnyire jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől.

Sokak számára ismeretes, hogy a kutya morogni kezd, ha ijesztő, fenyegető helyzetbe kerül. A morgás sok esetben megelőzi a komolyabb agressziót, és jó esetben a szembenálló fél már a morgás hallatán lemond a konfrontációról - olvasható az egyetem közleményében, amely szerint a kutya morgása olyan akusztikai komponenseket tartalmaz, amelyek rendkívül pontosan utalnak a kutya testméretére ellenségeskedés, például egy csont őrzése közben.

A testméret fontos tényező az agressziós interakciók kimenetele szempontjából, ezért előfordulhat, hogy a küzdő felek megpróbálják a saját testméretükről kommunikált információt manipulálni. Mivel azonban a hang fizikai paraméterei többé-kevésbé szoros összefüggésben állnak a hangképző szervek anatómiai jellemzőivel, a hangban kódolt testméret manipulációja nem könnyű, és nincs is rá sok ismert példa az állatvilágból. Az egyik olyan faj, amelynél a vetélkedő felek akusztikai úton "nagyítják" magukat, a nálunk is gyakori gímszarvas. A bikák bőgés közben a gégefő lefelé mozdításával érik el, hogy a kiadott hang a valódinál termetesebb példányra utaljon.

Az ELTE négyfős kutatócsapata friss publikációjukban a világon elsőként adnak kísérleti bizonyítékot arról, hogy a kutyák az átélt fenyegetettség mértékének függvényében képesek manipulálni a testméretükről szóló hanginformációt egy agresszióval terhelt, agonisztikus találkozáskor.

A kísérletekben a kutatók 96 változatos fajtájú, valamint keverék kutya esetében az úgynevezett "fenyegető megközelítés" módszert alkalmazták, amelynek lényege, hogy a kísérletvezető lassan, a kutyára szegezett tekintettel közelít az állathoz, amely a gazdája mellett tartózkodik pórázra kötve. A kísérletvezető a kutyát nagyjából két méternyire közelítette meg, miközben a felhangzó morgásokat, valamint a kutya egyéb viselkedéselemeit is rögzítették.

Minden kutya két fenyegető személlyel találkozott pár napos különbséggel: a személyek vagy két férfi - kis és nagytermetű -, vagy két nő - szintén kis és nagytermetű-, vagy pedig egy férfi és egy nő voltak. A háromféle elrendezéssel azt tesztelték, hogy egy fenyegetően közelítő ember esetében annak neme, valamint testmérete miként befolyásolja a kutyából kiváltott elhárító és figyelmeztető jelzéseket.

A rögzített morgások számos akusztikai paraméterének elemzését követően kiderült, a kutya védekező reakciója nem a fenyegető személyek testméretétől, hanem inkább a közeledő ember nemétől függött. A morgó állat testméretétől árulkodó hangtani paraméterek - elsősorban a hang frekvenciája és formánseloszlása, vagyis öblössége, teltsége -, férfi közeledése esetén "nagyobb" kutyára utaltak, mint egy fenyegető nő láttán, azaz egy férfi közeledésekor a kutyák inkább éltek a manipuláció lehetőségével.

Mindezt befolyásolta az is, hogy az adott kutya milyen családban él: a férfira adott erősebb védekező reakciót olyan kutyák mutatták inkább, amelyeknek hölgy volt a gazdája, vagy vegyes, férfiakból és nőkből álló családban éltek.

Az egyetem közleménye szerint az eredmények több szempontból is rendkívül jelentősek: az ELTE etológusai elsőként mutatták ki, hogy agonisztikus helyzetben a kutya annak megfelelő méretet kommunikál magáról, amekkora fenyegetettséget észlel. Emellett a vizsgálatok elsőként szolgálnak kísérletes bizonyítékkal arra a közkeletű elképzelésre is, miszerint a kutyák többnyire jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől, azonban ezt a kutya előzetes tapasztalatai nagyban befolyásolhatják.

Címlapról ajánljuk
A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A kutatóhálózat stabilizálását és a tudományos teljesítmény erősítését tartja a legfontosabb feladatnak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új elnöke. Stipsicz András az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: rövid távú céljai között szerepel az új akadémiai struktúrába való zökkenőmentes beilleszkedés, a humántudományi kutatóközpontok visszaintegrálása, valamint a kutatóközösség stabilitásának megteremtése.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Hetven éve nem látott győzelmet szereztek Donald Trump ellenfelei: ez már tényleg történelmi esemény

Hetven éve nem látott győzelmet szereztek Donald Trump ellenfelei: ez már tényleg történelmi esemény

Közel hetven éve nem látott győzelmet arattak a demokraták az amerikai félidős választásokon, miután az alaszkai Mary Peltola legyőzte a hivatalban lévő republikánus szenátort, Dan Sullivant. Ezzel a Demokrata Párt már a kilencedik, korábban republikánusok által birtokolt szenátusi helyet hódította el. Mindez 56-44 arányú többséget biztosít számukra a januárban felálló új kongresszusban, és egyben a legnagyobb előnyüket jelenti a felsőházban az elmúlt tizenhat évben - számolt be a PBS.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×