Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Robotok szerelnék szét az orosz atomerőműveket

Tíz éven belül robotot tervez kifejleszteni a Roszatom a nyomottvizes (VVER) és a csatorna-típusú, nagy energiakimenetű (RBMK) reaktorokkal felszerelt atomerőművek bontására és sugármentesítésre.

Az orosz állami atomenergetikai konszern 2030-ig szóló innovációs és korszerűsítési programjának ismertetője szerint ezt a célt 2025-ig kell megvalósítani, és addig kell kidolgozni a nukleáris létesítmények, reaktorblokkok leszerelésének, konzerválásának, valamint sugármentesítésének hatékony technológiáit - olvasható a TASZSZ jelentése alapján az atomenergiainfo.hu honlapján.

A nukleáris és sugárveszélyes objektumok üzemen kívül helyezését célzó szolgáltatások fő piacát a Roszatom elsősorban a szovjet utódállamok többsége által alkotott Független Államok Közösségében (FÁK) és Európában látja, de az orosz atomóriás kezelésében is van több mint 120 ilyen, már leállított, leszerelésre váró létesítmény.

Az atomerőművek és más nukleáris objektumok felszámolásának világpiacát 2014-ben 7,3 milliárd dollárosra becsülték, ám a Roszatom előrejelzése szerint egy ideig fokozatos bővülés várható. A következő években ugyanis egyre több reaktort készülnek üzemen kívül helyezni. A csúcsot 2019-re jósolják, a piac értéke akkor éri majd el a 8,7 milliárd dollárt, amely utána várhatóan csökkenni fog, de a becslések szerint még 2030-ban is hétmilliárd dolláros lesz.

Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója egy júniusi interjúban kifejtette, hogy az orosz atomóriás perspektivikusnak tartja az atomerőművek leszerelésének nemzetközi piacát. Partnerei egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a reaktorok üzemidejének záró szakasza iránt, az orosz szakembereknek pedig van ilyen tapasztalatuk - mondta a Rosszija 24 orosz állami tévécsatornának. Példaként Japánt hozta fel, mondván, a Roszatom-cégek sikerrel teljesítették a fukusimai erőműbaleset következtében szennyeződött vizek tisztítási technológiájának kidolgozására elnyert megbízást. Ugyanakkor érdeklődőként említette meg Angliát és Németországot is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×