Infostart.hu
eur:
400.09
usd:
341.38
bux:
99440.98
2025. július 9. szerda Lukrécia

Ezért mehettek el a tatárok anno Magyarországról

A rossz időjárás is szerepet játszhatott abban, hogy olyan hirtelen hagyták el a tatárok Magyarország területét a 13. században - állapították meg az amerikai Princeton Egyetem és a svájci WSL kutatóintézet szakértői.

A tatárok a 13. században minden idők legnagyobb összefüggő birodalma fölött uralkodtak. Egyelőre a tudomány nem talált egyértelmű magyarázatot arra, miért vonultak vissza mégis Magyarországról 1242-ben olyan hirtelen. Az amerikai és svájci tudósok kutatásai szerint a hideg és csapadékos időjárás is szerepet játszhatott ebben.

Nicola di Cosmo, a Princeton Egyetem kutatója és Ulf Büntgen, a WSL Kutatóintézet (Forschungsanstalt für Wald, Schnee und Landschaft) munkatársa történelmi feljegyzések és fák évgyűrűinek elemzése alapján rekonstruálták az időjárás változásait 1230 és 1250 között. Eredményeik szerint az 1238 és 1241 közötti időszakra jellemző meleg és száraz nyarakat 1242-től nyirkos nyarak követték - közölte a WSL csütörtökön.

A heves esőzések a magyar síkságot mocsárrá változtatták, a hadsereg lovait ellátó legelőket pedig gyér termésűvé. Ez jelentősen korlátozhatta a felfegyverzett csapatok hatékonyságát és mozgékonyságát - írják a kutatók a Nature Scientific Reports című szaklapban.

A fosztogatások és a területek elnéptelenedése ráadásul éhezéshez vezetett, ami szintén abban erősítette meg a tatárokat, hogy elhagyják Magyarországot.

"Ez az egyik első olyan esettanulmány, amelyben a környezeti tényezők döntő szerepet kapnak a premodern társadalom vizsgálatában" - mondta Di Cosmo.

A szakértők szerint a történeti kutatás eddig alábecsülte a klímaváltozásnak a tatár seregekre gyakorolt hatását. Ezeket a hatásokat csak a természetből származó feljegyzések, tehát a fák évgyűrűi alapján lehet pontosan megítélni.

A fák évgyűrűi helyileg és időben pontosan meghatározható klímaadatokkal szolgálnak, éves felbontásban. A most bemutatott tanulmány ezeket az információkat kombinálja a történelmi feljegyzésekkel, ez a fő előnye a tatárokkal foglalkozó korábbi kutatásokkal szemben.

Büntgen szerint a környezeti tényezők és a történelmi események megfigyelése fontos információkkal szolgál a klíma és az emberi viselkedés összefonódásáról. A tanulmány megmutatta, milyen nagy hatása lehet az apró klímaingadozásoknak és a környezeti tényezők rövid ideig tartó változásának is.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Szigorúan tilos a fürdés a Balatonban

Másodfokú viharjelzés van érvényben a Balatonnál, ahol szerdán orkánerejű szél csapott le: Fonyódnál 116 kilométer per órás lökést is mértek. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy ilyen időben tilos fürdeni a tóban – a vízpermet is komoly veszélyt jelent.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.09. szerda, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Támadásba lendülne az ukrán hadsereg, hatalmas katlan kezd kialakulni a Donbaszban – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Támadásba lendülne az ukrán hadsereg, hatalmas katlan kezd kialakulni a Donbaszban – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az ukrán haderőnek azon kell dolgoznia, hogy visszaállítsa pozícióit Oroszország Belgorod és Kurszk megyéiben az „aktív védelem” jegyében – írta ki Facebook-oldalára Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő parancsnoka. Ukrajnának már csak egyetlen jelentős erődvárosa maradt Donyeck megyében, amely egyben a keleti védvonal utolsó bástyája is, Kosztjantinivka. Oroszország a félig-meddig bekerített nagyváros elfoglalására készül, míg Ukrajna egyre súlyosabb gondokkal néz szembe - számolt be helyszíni riportban a The New York Times. Az ukrajnai eseményeket a nyílt forráskódú (OSINT) adatok alapján a háború kezdete óta követő Ukraine Control Map tett közzé egy felvételt az elmúlt egy év eseményeiről Kosztjantinivka környékéről, ahol katlan kezd kialakulni. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 9. 04:00
×
×
×
×