Infostart.hu
eur:
367.7
usd:
335.04
bux:
143952.49
2026. november 18. szerda Jenő

Rekordméretűre nőhet az ózonlyuk tavaszra

Korábban nem tapasztalt méretűre nőhet tavaszra az északi félteke feletti ózonlyuk, ami az itt élőknél márciusban és áprilisban jelentősen megnövelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.

Markus Rex, a karlsruhei Alfred Wegener sarkvidéki és tengerkutató intézet (AWI) munkatársa számolt be a veszélyről az intézet vizsgálatai alapján.

Amennyiben a klímakörülmények nem változnak az északi sarkvidék felett, a veszélyes UV-sugárzás márciusban és áprilisban az északi féltekén olyan méreteket ölthet, mint máskor nyár közepén. Ráadásul mivel a nap nem fog égetőbbnek tűnni, mint egyébként, az emberek hamar leéghetnek a szabadban - véli a szakértő.

Elsősorban a világos bőrűek és a szabadban napvédelem nélkül játszó gyerekek kerülhetnek veszélybe. Az erős UV-sugárzás hatásaitól a növények és az Északi-tenger algái is szenvedhetnek, melyek az egészen a bálnákig nyúló táplálkozási lánc alapját biztosítják.

Az AWI szerint az Arktisz felett egy egyelőre stabil alacsony légnyomású örvény alakult ki, amelyben 20 kilométeres magasságban szélsőséges, mínusz 90 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik.

Már mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak.

Február közepéig "az ózon több mint egynegyede elbomlik" az északi sarkvidék felett az AWI szerint. A légköri körülmények arra utalnak, hogy az ózonbomlás mértéke még a 2010-2011-es télen mért eddigi csúcsot is túlszárnyalhatja. 2011-ben az Arktisz feletti ózonrétegben akkora lyuk tátongott, mint Németország területének negyvenszerese.

Ha a tartós alacsony légnyomású örvény nem oszlik fel, Rex szerint jóval nagyobb lyuk alakulhat ki az ózonrétegben, amelynek hatásai akár Észak-Olaszországot is elérhetik. A kutatók egyelőre nem tudják megjósolni, hogy vajon még időben feloszlik-e az örvény.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×