Infostart.hu
eur:
367
usd:
334.38
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

A walesi "rablósárkány" lehetett a legkorábbi dínó

A legkorábbi jura kori dinoszaurusz maradványait fedezhették fel Walesben, Penarth közelében. A "rablósárkányra" keresztelt fajról a PLOS ONE tudományos folyóirat online kiadásában jelentették meg beszámolójukat a Portsmouthi Egyetem paleontológusai.

A szakemberek szerint a 200 millió éves maradványok egy fiatal, mindössze 2 méteres egyedtől származnak, míg a kifejlett példányok elérhették a 3 métert is.

Az új faj a Dracoraptor hanigani nevet kapta, amely egyrészt utal Wales nemzeti zászlajára, amelyen egy vörös sárkány látható, másrészt a fosszíliákat felfedező és a leletet a Walesi Nemzeti Múzeumnak felajánló Hanigan-testvérpárra - olvasható a LiveScience hírportálon.

A "rablósárkány" körülbelül 200 millió évvel ezelőtt élt, nem sokkal a triász-jura kihalási esemény után, amely a szárazföldi és tengeri fajok felét érintette. A katasztrófa okait máig sem sikerült egyértelműen tisztázni: egyes feltételezések szerint aszteroida csapódhatott a Földbe, hasonlóan ahhoz a kisbolygóhoz, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok vesztét okozta. Más elméletek szerint vulkanikus aktivitás vagy éghajlatváltozás állhat a tömeges kihalás mögött.

A dinoszauruszok még a triászkorban jelentek meg, amikor a Rauisuchia-csoporthoz tartozó, négy lábon járó, 4-6 méter testhosszúságú hüllők uralták a szárazföldet, a vizeket pedig krokodilra emlékeztető, a Phytosauria-rendhez tartozó óriásragadozók népesítették be. Mindkét csoport eltűnt a triász végén, és ezzel megnyílt az út az addig szerény testmérettel rendelkező dinoszauruszok előtt.

A vizsgálatok alátámasztották, hogy az őshüllő a theropodákhoz ("szörnylábúak"), a két lábon járó, hüllőmedencéjű dinoszauruszok csoportjához tartozott, amely fajainak többsége húsevő volt. E csoport képviselői voltak olyan óriásragadozók, mint például a Tyrannosaurus rex, a Spinosaurus vagy a Giganotosaurus. Míg a későbbi theropodák nagytestű zsákmányra vadásztak, a "rablósárkány" apró, mindössze 1 centiméteres éles, recés fogaiból kiindulva megelégedett a szerényebb prédával, apró emlősökkel és gyíkokkal táplálkozhatott.

Mint Steven Vidovic, a Portsmouthi Egyetem paleontológusa, a tanulmány társszerzője rámutat, a Dracoraptor hanigani csontvázának körülbelül 40 százaléka fennmaradt, így ez az eddig feltárt legteljesebb dinoszauruszlelet az adott korszakból.

"A Dracoraptor hanigani révén többet megtudhatunk azokról a dinoszauruszokról, amelyek túlélték a triász-jura kihalási eseményt, hiszen csontvázán megtalálhatók mindazok a 'stílusjegyek', amelyek a későbbi gigantikus testméretű ragadozókra voltak jellemzők" - magyarázta Steven Vidovic.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kedden gyengült a forint: az euró jegyzése késő délutánra 366,3 közelébe emelkedett, a dolláré pedig napközben 333 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. Szerdán az euróövezeti inflációs adatok és az amerikai lakáspiaci statisztikák adhatnak újabb impulzust a kereskedésnek, este pedig a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×