Infostart.hu
eur:
365.22
usd:
332.64
bux:
145845.63
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Oxigént fedeztek fel egy üstökös légkörében

Oxigénmolekulák nyomaira bukkantak a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös légköri gázait elemző svájci tudósok, akiket igen meglepett a felfedezés.

A Berni Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának Rosina nevű tömegspektrométere segítségével analizálják az üstökös légkörét. A várt kén és metanol mellett oxigénmolekulák (O2) egyértelmű nyomaira bukkantak.

Kiderült, hogy a 67/P üstökös légkörében az O2, vagyis a kétatomos oxigén a negyedik leggyakoribb gáz a víz (dihidrogén-monoxid), a szén-monoxid és a szén-dioxid után.

Az oxigén kémiailag erősen reaktív. Ezért feltételezték eddig, hogy a Naprendszer korai időszakában a nagy mennyiségben jelen lévő hidrogénnel vízzé egyesült. Ennek ellenére még mindig voltak oxigénmolekulák az üstökös légkörében.

"Sosem gondoltuk volna, hogy az oxigén évmilliárdokat képes túlélni anélkül, hogy más anyagokhoz kötődjön" - idézte a Berni Egyetem közleménye Kathrin Altwegg projektvezetőt.

A molekuláris oxigént igen nehéz teleszkóppal felfedezni. A berni kutatók szerint ez magyarázza, hogy más üstökösöknél eddig nem vették észre. A Rosina mérései tették lehetővé a felfedezést.

Ismeretes, hogy a Jupiter és a Szaturnusz holdjain is előfordulnak oxigénmolekulák. Esetükben az anyabolygó nagyenergiájú részecskéinek becsapódása lehet a magyarázat, a 67/P üstökösnél erről nem lehet szó.

Az üstökösnél az oxigénmolekulák legvalószínűbb magyarázatának azt tartják a tudósok, hogy az oxigén már igen korán, a Naprendszer kialakulása előtt keletkezett, amikor a nagyenergiájú részecskék jégszemcsékkel találkoztak a csillagok születésének hideg helyszínén, az úgynevezett sötét molekulafelhőkben. A korai Naprendszerben további "oxigénfeldolgozás" ezután nem történt.

A berni tudósok szerint az oxigénmérések azt mutatják, hogy az üstökös anyagának nagy része idősebb, mint a Naprendszer, összetétele a sötét molekulafelhőére jellemző, amiből a szoláris köd és később a bolygórendszer keletkezett.

A Rosina mérőműszer 2014 augusztusa óta vizsgálja a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös légköri gázait. A Rosinát hordozó Rosetta űrszonda tízéves utazás után novemberben bocsátotta az üstökös felszínére leszállóegységét, a Philae-t.

Az űrszonda azóta is követi az égitestet, küldetése 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai tárgyalók először vetették fel, hogy Ukrajna a NATO-tagságáért cserébe kivonulhatna a Donbaszból. Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és azt is elmondta, szerinte mi a legvalószínűbb forgatókönyv a konfliktus lezárására.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×