A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) tudósai megfigyeléseik eredményeit a Nature legújabb számában ismertetik.

A Napunkhoz hasonló kis- és közepes tömegű csillagok java része pályafutását úgynevezett fehér törpeként fejezi be. Egy tipikusnak számító ilyen objektum tömege megegyezik a Napéval, viszont méretük csupán akkora, mint a Földé. Ennek eredményeként a fekete lyukakkal és a neutroncsillagokkal együtt a világegyetem legsűrűbb csillagászati objektumai közé tartoznak.

Az amerikai asztrofizikusok a Kepler bolygóvadász űrteleszkóp megújult missziója (K2) keretében végezték megfigyeléseiket, ezeket kiegészítették több, nagy teljesítményű földi távcső adataival.

Vizsgálataik során figyeltek fel arra, hogy 570 fényévnyire, a Szűz (Virgo) csillagképben egy kőzetbolygónak tűnő objektum miként esik darabjaira a csillaga körüli spirálpályán haladva.

A megfigyelési adatok szerint az objektum 4,5 óra alatt tesz egy teljes fordulatot a csillag körül. Ez azt jelenti, hogy a fehér törpétől 837 ezer kilométernyire, azaz kétszeres Föld-Hold közötti távolságra kering. Az asztrofizikusok felfedeztek több nagy "töredéket" is, amelyek keringési ideje 4,5-5 óra.

A kutatók meggyőződése szerint az eredeti objektum egy bolygó lehetett, amelynek pályája instabillá válhatott és a biztonságos távolságnál közelebb került központi csillagához. A forró és sűrű fehér törpe hatására az objektum felszínéről párolog el az anyag, és a csillag több darabot is kiszakított a planéta "testéből". A végső forgatókönyv semmi jót sem ígér a bolygó számára, hiszen a csillag darabokra tépi szét az égitestet.

"Olyasmit figyelhettünk meg, amit előttünk még soha senki korábban, hiszen szemünk láttára semmisül meg egy naprendszer" - összegezte megfigyeléseket közleményében Andrew Vanderburg, a CfA kutatója, a tanulmány vezető szerzője.