Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Magyar tudós is esélyes lehet a fizikai Nobel-díjra

Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem kutatója, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra a Thomson Reuters szerint, amely minden évben megpróbálja előre jelezni a Nobel-díjasokat.

A Thomson Reuters médiacsoport elemzői 2002 óta minden évben elkészítik előrejelzésüket annak alapján, hogy milyen gyakran idézik és használják fel újabb kutatások kiindulópontjaként egy-egy tudós publikációit és azt is figyelembe veszi, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.

2015-ös elemzésük alapján a fizikai Nobel-díjra Krausz Ferenc magyar fizikus együtt esélyes a kanadai Paul Corkummal az attoszekundumos fizikával, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizikai kutatásaik alapján.

Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, így hozzásegíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az itt kapott eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat.

A fizikai Nobel-díjra további esélyesnek tartják még a Coloradói Egyetemen dolgozó Deborah Jint az ultrahideg gázok felfedezéséért és az Atlantai Műszaki Egyetem munkatársát, Zhong Lin Wangot az úgynevezett piezotronika felfedezéséért.

A kémiai Nobel-díjra az esélyesek között van Emmanuelle Charpentier (Umeai Egyetem és Helmholtz Központ, Braunschweig) és Jennifer Doudna (Kaliforniai Egyetem) kutatópáros a Crispr-Cas9 biotechnológiai módszer kidolgozásáért, amely lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott, pontos szerkesztését. Esélyesnek tartják John B. Goodenough (Texasi Egyetem) és Stanley Whittingham (Binghamton Egyetem, USA) amerikai kutatókat a lítium-ion-elemekkel végzett kutatásaikért, valamint Carolyn Bertozzit (Stanford Egyetem, USA) a bioortogonális kémia kidolgozásához való hozzájárulásáért.

Az orvostudományi Nobel-díjra esélyes lehet Jeffrey Gordon (Washington Egyetem, St. Louis) az emberi bélflóra szerepének kutatásáért, Mori Kazutosi (Kiotói Egyetem) és Peter Walter (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) a fehérjehajtogatás folyamatának felfedezéséért az eukarióta sejtek alkotójában, az endoplazmatikus retikulumban. A regulatórikus T-sejtek és az FOXP3 transzkripciós faktor feladatának feltérképezéséért lehet esélyes a tudományos elismerésre Alexander Rudensky (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center, New York), Szakagucsi Simon (Oszakai Egyetem) és Ethan Shevach (National Institutes of Health, USA) alkotta kutatótrió.

A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált.

A díjazottak nevét október 5-től kezdődően hozzák nyilvánosságra, az elismeréseket mint minden évben, december 10-én adják át az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. A tudományos díjjal nyolcmillió svéd korona jár.

Címlapról ajánljuk

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a jól küzdő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×