A manőver végrehajtásához a nyolc hajtóműből négyet működtettek 32 percen át, s ez alatt 2,8 kilométerrel emelték meg az ISS pályájának magasságát, átlag 405 kilométerre - tette hozzá a Roszkoszmosz egy név nélkül nyilatkozó forrása.

Az első próbálkozáskor, moszkvai idő szerint szombat reggel nem sikerült beindítani az ISS-hez kapcsolt teherűrhajó hajtóműveit. A hiba részévé vált annak a kudarcsorozatnak, amely miatt a hét végén különbizottságot hoztak létre Moszkvában. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök alig hat napot adott a felelősök és az okok megállapítására.

Ugyancsak szombaton egy Proton típusú orosz űrrakéta egy mexikói távközlési műholdat állított volna földkörüli pályára, de a rakéta utolsó fokozata nem sokkal a fellövés után a műholddal együtt visszazuhant, és megsemmisült a Föld légkörében.

Előzőleg, április végén egy Szojuz hordozórakéta harmadik fokozatának hibája miatt egy Progressz M-27M típusú orosz teherűrhajó nem jutott el a kijelölt pályára, ahonnan tovább kellett volna haladnia a Nemzetközi Űrállomásra, és végül a rakományával együtt megsemmisült.

Az áprilisi eset miatt a Roszkoszmosz vezetése úgy döntött, hogy július végéig elhalasztják az ISS újabb háromfős legénységét szállító, következő Szojuz űrhajó indítását. Az eredeti tervek szerint május 26-án indultak volna útnak, hogy az ISS-en jelenleg tartózkodó hat űrhajósból hármat leváltsanak.

Az ISS orosz szegmensének repülésirányítója, Vlagyimir Szolovjov közlése szerint a hétfői pályamódosításra azért volt szükség, hogy optimális feltételeket teremtsenek a legénység egy részének június 11-i visszatéréséhez, valamint a következő teherűrhajó július eleji felbocsátásához.