Infostart.hu
eur:
366.99
usd:
334.29
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Nem tudják megállítani a gleccserek olvadását Kínában

Az 1950-es évek óta több mint 7600 négyzetkilométer területről fogytak el a gleccserek Kínában, elsősorban Tibet vidékéről, ami 18 százalékos csökkenésnek felel meg - számoltak be kutatók a Hszinhua hírügynökségnek.

1974 óta körülbelül 10 százalékos csökkenést figyeltek meg a térségben - számolt be Kang Si-csang, a Tibeti-fennsík kutatásával foglalkozó akadémiai kutatóintézet munkatársa. Eközben a Csomolungma, vagyis a Mount Everest alsóbb részén található gleccsertó mérete a tizenháromszorosára nőtt.

A világ legmagasabb hegyének hegymászói arról számoltak be, hogy a tengerszint felett 5200 méter magasan fekvő alaptábor vidékét egykor vastag jég borította, s ma már semmi más nincs ott, csak föld és sziklák.

Kínában - többségében a Csinghaj-Tibet fennsíkon - nagyjából 46 ezer gleccsert tartanak nyilván; ez a világ hasonló természeti képződményeinek körülbelül a 14,5 százalékát jelenti. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ezek nemcsak a friss víz utánpótlásának forrásai, hanem fontos szerepük van az éghajlati rendszerben is. "Az élet forrását jelentik Kína nyugati, sivatagos vidékein" - jegyezte meg Kang.

Az olvadó gleccserek elkerülhetetlenül ökológiai és környezeti változásokat fognak előidézni. Rövidtávon a keletkező vízmennyiség kisebb tavak képződését eredményezi, helyenként a természeti környezetet veszélyeztetve - közölte Liu Si-jin, az ország gleccsereinek felmérését végző kutatócsoport vezetője. Gleccsertavak 1930 és 1990 között 15 alkalommal öntöttek ki, áradásokat, földcsuszamlásokat okozva.

A gleccserek olvadásának folyamatát egyértelműen az éghajlatváltozás következményeivel magyarázzák, és a tibeti kormányzat ezért is tudatosan törekszik a régióban a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Azok a vállalatok például, amelyek környezetkímélő technológiát vagy zöldenergiát alkalmaznak, nyolc évig tartó adókedvezményben részesülhetnek.

Kang Si-csang szerint bár a kapcsolódó beruházások és a környezetvédelmi programok, illetve az ezekbe fektetett pénzek segítenek, nem tudják megállítani az olvadást. Úgy vélte, több kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy e reakciós folyamatok miként függnek össze, és hogy a gleccsertavak vize hogyan hasznosítható a leghatékonyabban. Egyúttal - a lakosság védelmében - egyfajta riasztórendszer kiépítését is szükségesnek látta.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×