Infostart.hu
eur:
354.61
usd:
310.1
bux:
142016.6
2026. július 7. kedd Apollónia

Európának hozzá kell szoknia a lényegesen gyakoribb hőhullámokhoz

Európának hozzá kell szoknia a lényegesen gyakoribb hőhullámokhoz - állapították meg brit kutatók, akik szerint az emberi tevékenység az oka, hogy az évezred elején évszázadonként még csak két kiemelkedően forró nyárral kellett számolni, manapság pedig már évtizedenként várható ugyanennyi.

Az 2003 nyarán tapasztalt szélsőséges hőhullámhoz hasonló forróság a korábban véltnél gyakrabban lép fel a jövőben - írták a tudósok a Nautre Climate Change című brit éghajlat-kutatási folyóiratban.

A klímakutatással foglalkozó Met Office Hadley Centre - Nikolaus Christidis vezette - kutatócsoportja egy 2004-ben megjelent tanulmányt vett elő, ennek szerzői a 2003-as hőhullám és az emberi tevékenység közötti összefüggést vizsgálták meg. Ehhez kapcsolták az új hőmérsékleti adatokat és az új klímamodellek eredményeit. Két időszakot hasonlítottak össze: az 1990-1999 és a 2003-2012 közöttit. Az első időszakban csak 52 évente kellett olyan nyárral számolni, amikor az átlaghőmérséklet 1,6 fokkal haladta meg a történelmi középértéket, a második időszakban azonban már minden ötödik évben.

A 2,3 fokkal magasabb átlaghőmérsékletű nyár korábban ezerévente egyszer fordulhatott elő, ennek valószínűsége is megnőtt: 127 évente jelentkezhet. Több tízezer ember halálát okozták az ilyen hőhullámok 2003-ban Európában, mindenek előtt Németországban, Franciaországban és Olaszországban - írták a kutatók. További elemzések arra utalnak, hogy 2040 körül az ilyen nyarak átlagosnak, az évszázad vége felé akár hűvösnek is számíthatnak.

Az elmúlt 10-15 évben az emberi tevékenység éghajlati hatásai valószínűleg lényegesen hozzájárultak a szélsőségesen forró nyarak egyre gyakoribbá válásához - olvasható a tanulmányban.

Az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) tavalyi, ötödik klímajelentésében hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás a világ többi részén az európainál drámaibb következményekkel járhat. Igen valószínű, hogy Afrika a 21. században tovább melegszik - áll a jelentésben.

Ázsia és Afrika sok régiójában növekedhet a szélsőséges időjárási események, a hőhullámok, az áradások és a szárazságok gyakorisága és időtartama. Mindenütt érezhetően vékonyabb lesz a jégtakaró, az észak-amerikai hurrikánok idején több pusztító árvízzel kell számolni.

Címlapról ajánljuk
Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

Az amerikai-iráni háború az egész világot rádöbbentette, hogy egyetlen gyenge pont megszorongatásával milyen könnyű a világgazdaságot megrengetni. A Hormuzi-szoros lezárása – valljuk be, kevésbé váratlanul – a Közel-Kelet jóléti monarchiáiban okozta a legnagyobb kárt, ezért gőzerővel törtek a felszínre azok a régóta meglévő, de többnyire sarokba hajított tervek, amelyek a térség hálózatosabb infrastrukturális összeköttetésére törekedtek. Új lendületet kapott az egykori oszmán Hidzsáz-vasútvonal újjáépítésének terve, amely Törökországot kötné össze Szaúd-Arábiával Szírián és Jordánián keresztül, stratégiai szárazföldi alternatívát teremtve a tengeri szállítási útvonalakkal szemben. A megvalósítás előtt ugyanakkor komoly kihívások állnak: a műszaki együttműködés hiánya, a szélsőséges csoportok fenyegetése és a térség továbbra is törékeny biztonsági helyzete.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×