Az ügynökség Facebook-oldalára töltötte fel és a Twitteren is közzétette a MOM (Mars Orbiter Mission) szonda egyik fotóját, amelyeket mintegy 7,3 kilométeres magasságból készített a Mars felszínéről.

Az ISRO egyik magas rangú illetékese az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy számos felvételt érkezett a földi irányítóközpontba, és az űrszonda nagyon jól működik.

Az űrszonda sikeres pályára állításával India belépett a Mars-kutató országok és ügynökségek három tagot - Egyesült Államok, Oroszország és Európa - számláló elitklubjába, és egyben az első olyan országgá vált, amelynek első próbálkozásra sikerült végrehajtania egy marsi űrmissziót.

Az űrszonda hat hónapon át kering a vörös bolygó körül. Öt napelemmel ellátott műszerei adatokat gyűjtenek egyebek között a marsi időjárási viszonyokról, keresi metán jelenlétét a Mars légkörében, és talán arra is gyűjt tudományos bizonyítékot, hogy mi lett a jelentős mennyiségű vízzel, amely egykoron, több milliárd évvel ezelőtt feltehetően létezett a bolygón. A Marsnak korábban sűrűbb volt a légköre, amely alkalmas volt arra, hogy víz legyen a felszínén.

A Marsot jelenleg a NASA két marsjárója és három műholdja, valamint az Európai Űrhivatal műholdja kutatja.

Az eddigi marsi űrmissziók több mint a fele - 41-ből 23 - kudarcot vallott. Tizenöt évvel ezelőtt Japán is próbálkozott, de sikertelenül. Az Egyesült Államok először 1964-ben, a néhai Szovjetunió 1971-ben, az Európai Űrkutatási Ügynökség pedig 11 évvel ezelőtt hajtott végre sikeres marsi űrmissziót.