Tucatnyi ország több mint hatvan tudósa dolgozott a kávé genomjának szekvenálásán, azaz genetikai térképének elkészítésén. A munka három évig tartott, tanulmányuk a Science tudományos lapban jelent meg pénteken.

"Nagyon valószínű, hogy a természetes kiválasztódás hatására maradt fenn a mutáció, amely a koffeint eredményezte. A kávéban, a csokoládéban és a teában egymástól függetlenül alakult ki, mert genomjuk különböző területén, más-más génekben található" - magyarázta Victor Albert, a Buffalói Egyetem evolúcióbiológusa, a kutatás egyik vezető szerzője.

Nemcsak a kávébab, de a cserje levele is tartalmaz koffeint és ez előnyös lehetett a növény számára: a kártevők nem rágják meg, mert nem ízlik nekik, viszont a beporzást végző rovaroknak igen, ők tehát visszajárnak, ahogy az ember is rászokik a maga csésze kávéjára - tette hozzá Albert.

"A szekvenálás lehetővé teszi, hogy felfedezzük a kávéfajták genetikai sokszínűségét és olyan variációkat fejleszthessünk ki, amelyek még jobban ízlenek a fogyasztóknak és a termelést is megkönnyítik, például ellenállnak a növény legnagyobb kártevőjének, egy gombafajnak" - hangsúlyozta Philippe Lashermes, a francia IRD kutatóintézet igazgatója, a tanulmány másik vezető szerzője.

Elmondta: a munkának nagy hatása lehet az iparágra. A világon több mint 2,25 milliárd csésze kávé fogy naponta, így a kávé gazdasági súlya jelentős, sok trópusi ország első számú bevételi forrása.

A Nemzetközi Kávé Szervezet (ICO) adatai szerint 2013-ban több mint 8,7 millió tonna kávét termeltek, 2010-ben 52 országban majdnem 26 millióan dolgoztak a szektorban.