"Világos, hogy az elefánt ormánya nemcsak hosszú, hanem igen fejlett érzékekkel is rendelkezik" - hangsúlyozta Niimura Josihito, a kutatás vezetője, a Tokiói Egyetem tudósa. Kutatócsoportja 13 emlősállat illatfelismerést irányító génjeit vizsgálta meg. Az elefánt mellett patkány, egér, szarvasmarha, ló, kutya és főemlősök génjeit is elemezték.

Majdnem 2000 génszakasszal az afrikai elefánt került az élre - írták a kutatók a Genome Research című genetikai szaklapban. Ez az adat arra utal, hogy az állat igen sokféle szagot képes megkülönböztetni - írták a tudósok.

Az ember és a főemlősök a szaglási rangsorban elég alul végeztek. Valószínűleg azért, mert a látás fejlődésével szaglásuk elveszítette a jelentőségét - feltételezték a kutatók.

Az elefántok érzékeiről egyre több meglepő tényt tár fel a tudomány. Tavaly a Biology Letters című szaklapban arról tájékoztattak a kutatók, hogy az ázsiai elefántok megbízhatóan megkülönböztetik egymástól a nagy macskafélék üvöltését.

Ha tigrisordítást hallanak, hang nélkül nyugton maradnak az elefántok, leopárdbőgésre ellenben zajos trombitálással és morgással válaszolnak. A tigris a kis elefántot leteríti, a leopárd viszont nem jelent fenyegetést.

Egy másik tanulmány szerint, amely a Science tudományos lapban jelent meg, az elefántok levegőárammal mozgatott hangszálaikkal - az emberhez hasonlóan - hangokat tudnak képezni. Az emberi fül számára alig érzékelhető mélységű tartományban kilométeres távolságban lévő társaikkal is meg tudják érteni egymást.