A Tejútrendszer körül keringő Nagy Magellán-felhő (LMC) középpontja 250 millió évenként tesz meg egy teljes fordulatot. A Nap pontosan ugyanennyi idő alatt tesz egy kört a Tejútrendszer magja körül. A kutatók hét éven át figyelték a nagyjából 170 ezer fényévre található törpegalaxis több száz csillagának - az óramutató járásával megegyező irányú - finom mozgását az űrteleszkóp segítségével.

"A Nagy Magellán-felhőt úgy képzelhetjük el, mint egy órát az égen, amelyen a mutatók 250 millió év alatt írnak le egy teljes kört. Tudjuk, hogy a mutatók mozognak, de még a Hubble űrteleszkóppal is évekig kell néznünk őket ahhoz, hogy bármilyen mozgást észleljünk" - magyarázta a NASA közleményében a tanulmányt vezető Roeland van der Marel, a baltimore-i Űrteleszkóp Kutatóintézet munkatársa, hangsúlyozva, hogy éles képfelbontásának köszönhetően a Hubble az egyetlen teleszkóp, amely képes ilyenfajta megfigyelést végezni.

Az elmúlt évszázadban a csillagászok a fény Doppler-effektusát felhasználva határozták meg a galaxisok forgási sebességét. A Virginiai Egyetemen dolgozó Nitya Kallivayalil, a tanulmány társszerzője szerint azáltal, hogy egy szomszédos galaxis forgási sebességét a benne lévő csillagok mozgásának vizsgálatával tanulmányozzák, jobb betekintést nyernek a küllős spirálgalaxisok belső szerkezetébe.

"Egy galaxis forgási sebességének a kiszámítása segít a rendszer keletkezésének és tömegének a megismerésében is" - tette hozzá a szakember.

A kutatócsoport a jövőben a Nagy Magellán-felhővel párt alkotó Kis Magellán-felhő csillagjainak mozgását is szeretné feltérképezni a Hubble segítségével.

A NASA szerint az Astrophysical Journal című folyóiratban közölt tanulmány újfajta betekintést nyújt a két galaxis egymás, illetve Tejútrendszer körüli mozgásába.