Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Kiemelték a vízből a cseljabinszki meteorit legnagyobb darabját

Kiemelték szerdán a szibériai Csebarkul tóból a cseljabinszki meteorit legnagyobb, féltonnás darabját. A Rosszija 24 állami hírtelevízió élő adásban sugározta a szenzációnak számító eseményt.

A szibériai Cseljabinszk városától 78 kilométerre nyugatra fekvő Csebarkul város melletti tóból, 13 méteres mélységből három hete már felhozták a meteorit egy 11 kilogrammos darabját. A mostani kiemelést a rossz időjárás, a heves szél és a hullámzás nehezítette.

Kedden múlt fél éve, hogy a bolidának nevezett, rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor behatolt a légkörbe és felrobbant a Moszkvától 1500 kilométerre keletre fekvő Cseljabinszk felett. A február 15-én feltűnt égitest szétrobbanásáig körülbelül 17 méter átmérőjű és mintegy 10 ezer tonna tömegű volt. Óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanások kíséretében. A lökéshullámok miatt 4715 épületben törtek be az ablakok Cseljabinszkban.

Szakemberek és amatőrök egyaránt azonnal elkezdték a meteoritdarabok felkutatását. A becsapódás után a tudósok több százat találtak az Urál hegység térségében, de a legnagyobb "leletre" eddig kellett várni.

Az Urál hegységtől délre, Európa és Ázsia határánál elterülő Cseljabinszki régió vezetése a meteorit által kiváltott érdeklődést arra szeretné felhasználni, hogy a korábban csak szénbányászatáról és környezetszennyező szocialista nehéziparáról - vas- és acélkohászatáról - ismert területet új oldaláról ismerjék meg a világban.

A múlt hétvégén a Turgojak tónál rendeztek tanácskozást, amelyre csillagászoktól kezdve filozófusokon és politológusokon keresztül piackutatókig és arculattervezőkig számos szakembert meghívtak külföldről is, hogy ötleteket kapjanak tőlük.

Nyikolaj Gorkavij, a NASA-nál dolgozó orosz asztrofizikus szerint úgymond materializálni kell a Cseljabinszk felett felrobbant meteoritot. A város szülötte úgy vélte, hogy egy 18 méter magas, meteoritformájú obeliszk erre alkalmas lehet. Marina Zagidullina filozófus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, a cseljabinszki lakosoknak elegük lett abból, hogy a külvilág csak a meteorittal kösse össze a városukat, hiszen az nekik elsősorban károkat és ijedtséget okozott.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×