agykutató kapta a Bolyai-díjat. A neurobiológus az idegrendszer legfontosabb építőköveivel, az idegsejtekkel és a köztük lévő kommunikációs csatornákkal, a kémiai szinapszisokkal foglalkozik. Nusser Zoltán 2012-ben Széchenyi-díjat kapott, 2013-tól az MTA rendes tagja. A 44 éves kutató a Bolyai-díj eddigi legfiatalabb díjazottja.

A kétévente odaítélt díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A 100 ezer euróval (mintegy 30 millió forinttal) járó díjat tizennégy tagú - a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló - bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök. A díjazott egyfajta nagykövete lesz a magyar tudománynak.

A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody. A tudományterülethez nem köthető díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

Elsőként, 2000-ben Freund Tamás neurobiológus, majd 2002-ben Roska Tamás villamosmérnök, 2004-ben Bor Zsolt lézerfizikus, 2007-ben Lovász László matematikus, 2009-ben Ritoók Zsigmond ókorkutató, 2011-ben pedig Perczel András vegyész vehette át a Bolyai-díjat.Nusser Zoltán 1968. októberében született Bonyhádon, itt végezte el az általános és a középiskolát is - írja az Index. 1987-ben felvételt nyert a budapesti Állatorvostudományi Egyetemre, ahonnan sikeres diplomázás után 1992-ben az Oxford Egyetem Hertford College-a vette fel doktoranduszai közé. Ott Somogyi Péter professzor irányítása alatt tanult neurobiológiát, és 1995-ben az Oxfordon szerezte meg a PhD címet. Doktori munkájával elnyerte az első Glaxo-Wellcome díjat, amelyet a legjobb PhD dolgozatnak ítél oda az angol Brain Research Association.

Tanulmányai befejezését követően a Londoni Egyetem (University College London) Gyógyszertani Tanszékén Stuart Cull-Candy professzor irányítása alatt tanult idegélettant. 1998-tól Los Angelesben a Kalifornia Egyetem Neurológia Tanszékén folytatta élettani kutatásait Módy István professzor laboratóriumában Wellcome International Travelling Research Fellow-ként. Kaliforniai évei alatt elnyerte a Chansellor's Award for Postdoctoral Research díjat, amellyel az egyetem rektora a legjobb posztdoktoriális kutatót díjazta.

Nusser 2000 nyarán hazatért Magyarországra, ahol az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) megalapította a Celluláris Idegélettan Laboratóriumot. Ezután is több rangos ösztöndíjat nyert el, 2002-ben pedig megszerezte az MTA doktora címet. Ugyanebben az évben megkapta a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány Talentum 2002. évi Akadémiai díját, 2004-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Ignaz L. Lieben díját, 2006-ban a Federation of European Neuroscience Societies FENS/Boehringer díját és az MTA Akadémiai díját, 2007-ben pedig a svájci Bebiopharm Life Science díjat. 2007-ben 38 évesen az MTA levelező tagjának, majd 2013-ban az akadémia rendes tagjának választották. 2012-ben a Magyar Köztársaság Széchenyi Díjával ismerték el munkásságát.

Az elmúlt 19 évben Nusser Zoltán több mint ötven nemzetközi konferencia-előadást és tanszéki szemináriumot tartott a világ húsz országában. Az elmúlt nyolc évben tíz nemzetközi pályázaton nagyjából kétmilliárd forintnyi összeget nyert a kutatásai támogatására. Kutatási területe főként az idegsejtek közti kapcsolatok, információáramlások sejtszintű és molekuláris szintű feltérképezése, eredeti közleményeinek száma 54.

Szentágothai János öröksége

Magyarország legalább egy évszázada erős agykutatásban, a nagy elődök - többek között Schaffer Károly, Grastyán Endre vagy Szentágothai János - örökségét sok tehetséges kutató vitte tovább. Magyarországon a KOKI a legjelentősebb agykutatói központ, az intézetet vezető Freund Tamás - aki maga is Bolyai-díjas - nemzetközi hírű agykéregkutató.

Külföldön is számos kiváló agykutatónk dolgozik, például az Amerikában élő Buzsáki György, aki a már említett Somogyi Péterrel és Freunddal együtt két éve megkapta az agykutatás egyik legnagyobb presztízsű elismerését, az egymillió euró összdíjazású Brain Prize-ot.

Bolyai János Alkotói Díj

A kétévente átadott Bolyai János Alkotói Díj az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta, az ehhez kapcsolódó alapítványt 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre magyar üzletemberek: Karsai Béla, Lantos Csaba, Várkonyi Attila és a díj kezdeményezője, Somody Imre. 2001-ben Alexander Brody író-reklámszakemberrel egészült ki az alapítók köre, 2009-ben pedig védnökként csatlakozott a kezdeményezéshez két magyar származású tudós, Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész. A díjjal eleinte ötvenezer adómentes euró járt, az összeget 2009-ben százezerre emelték.

Az alapító okirat szerint a Bolyai-díjat olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású tudós kapja, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjazottról egy független, az adott alkalomra felkért 15 tagú bizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, hét tagot az MTA delegál, hetet pedig a Bolyai-díj Alapítvány alapítói. Az idei bizottságban több korábbi Bolyai-díjas is helyet kapott.