A marsjáró két hete vizsgált meg egy focilabda-nagyságú, piramis alakú képződményt. Többek között lézeres kémiai távérzékelő- és mikrofényképezőgéppel is "bombázta", amely az elpárolgó részecskékből állapította meg a kőzet kémiai összetételét. A teszt azonban meglepő eredményre vezetett. A vártnál több nátriumot és káliumot mértek az elemzéskor, viszont hiányzott belőle a vas és a magnézium - közölték csütörtökön a Mars-program tudósai, akik a korábbi Mars-expedíciók során megvizsgált kőzetekhez hasonló összetételre számítottak.

"Úgy tűnik egy új kőzetfajtára bukkantunk" - mondta el Ralf Gellert, az ontariói Guelph Egyetemről. Mint a Curiosity-programban résztvevő kollégái kifejtették, a képződmény nem a marsi kőzetekhez, hanem inkább olyan ritka földi vulkanikus kőzetekhez hasonlít, mint amilyeneket Hawaiin lehet találni. Ezek a kőzetek magas nyomáson, mélyen a földfelszín alatt formálódtak, és valaha vizet tartalmaztak.

A NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory a közelmúltban elhunyt mérnöke után Jake Matijevic-sziklának nevezte el képződményt, aminek keletkezési idejét még nem tudták megállapítani.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.

A Curiosity jelenleg a Glenelg-pont felé tart, amely körülbelül 400 méterre van a landolás helyétől. Ott végzi el az első fúrásokat és mintavételeket. A marsjáró végső úti célja a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű Aeolis-hegy.