Az agyméret természetesen nem kizárólagos meghatározója az intelligenciának, hiszen más tényezők, így az agysejtek közti kapcsolatok és az egyén tapasztalatai is szerepet játszanak benne.

Agyi betegségek eredetét keresve botlottak bele a kutatók a HMGA2 jelű gén egyik változatába, amely gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek nagy az agytérfogatuk, és jobb eredményt értek el a standardizált IQ-teszteken. Mint Paul Thomson kutatásvezető elmondta, a génváltozat mindössze egyetlen "betűben" (nukleotidban) tér el egy másik génmódosulattól.

"Különös eredmény, mert nem gondolnánk, hogy ilyen egyszerű dolog, egy kicsi változás a genetikai kódban megmagyarázhatja az intelligenciában világszerte fennálló különbségeket" - vélekedett Thomson, aki a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) neurológusa.

A nagyszabású tanulmányba 21 151 embert vontak be Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában.

Akik a 12-es kromoszómán található HMGA2 gén esetében mindkét szülőjüktől az említett génváltozatot örökölték (a népesség negyede), átlagosan 1,3 ponttal értek el jobb eredményt, mint azok, akik csak az egyik szülőtől (a népesség fele). Ennél pedig újabb 1,3 ponttal kevesebbet értek el az intelligenciahányados-teszten azok, akik egyik szülőtől sem örökölték az említett génváltozatot (szintén a népesség negyedére jellemző ez).

Ugyanerről a génváltozatról az is kiderült, hogy egy-egy örökölt kópiájának jelenlétében 0,6-0,6 százalékkal nagyobb az agy térfogata. Míg az intelligencia esetében más gének is szóba kerültek már, az agytérfogatot illetően ez az első gén, amelynél sikerült a kapcsolatot bizonyítani.

A Nature Genetics című szakfolyóiratban közzétett, úgynevezett ENIGMA-tanulmány a világ mintegy száz intézetének együttműködésében készült.