A terület, ahol a Neander-völgyiek és a modern emberek összetalálkozott, az a vidék, ahol az Enns a Dunába folyik. Akkoriban ez a régió teljesen másként festett, mint manapság. Leginkább tundrához hasonlított, északon és délen egyaránt gleccserek övezték, rénszarvasok és mamutok legeltek a folyók mentén.

Az ő nyomukat követték az emberek, akik a víz mellett, sátorokból és kunyhókból álló, kövekkel megerősített táborokat állítottak, innen indultak vadászni és halászni. Régészek az elmúlt évtizedekben úgy a modern embertől, mind a Neander-völgyiektől hátramaradt több település nyomaira is rátaláltak, a táborok alig néhány kilométerre feküdtek egymástól.

A német kutató szerint a két embertípus azonos időben élt egymás mellett. A tárgyi emlékek, eszközök összevetésének eredménye arra utal, hogy egyfajta "technológiai transzfer" volt a Neander-völgyi és a modern ember között. A Neander-völgyiek eszközeinek négy százaléka olyan eljárással készült, amelyet a modern embernek tulajdonítanak.

Binsteiner feltételezi, a homo sapiens a Duna mentén vándorolt a vidékre, és az Ennsnél találkozott a már letelepedett Neander-völgyiekkel. Az továbbra is rejtély a szakemberek előtt, hogy a találkozás erőszakba torkollott-e. Annyi bizonyos csupán, hogy a Neander-völgyi ember később eltűnt, és genetikailag csak elenyésző százalékban él a modern emberben - emlékeztettek.