A kínai szakemberek nagyfelbontású felvételek és terepvizsgálatok alapján keresték a folyó eredetét. Az Indus forrása kutatásaik szerint egy völgyben lehet, a Gangdise-hegység legmagasabb csúcsától északkeletre, Tibet nyugati vidékén, Délkelet-Kínában - állítja a kínai tudományos akadémia felügyelete alatt dolgozó kutatóintézet.

"A vízfolyás - ahogy a helyi tibetiek nevezik, Banggokong - mintegy 30 kilométerre van attól a helytől, amelyről Sven Hedin úgy vélte, az Indus forrása" - mondta az egyik kutató.

A kínai szakemberek szeptember végén terepvizsgálatokat is végeztek, hogy meggyőződjenek, a száraz évszakban is van víz a szóban forgó mederben. Ez feltétele annak, hogy a földrajzkutatók egy folyó eredetének ismerjenek el egy vízfolyást.

A több mint 3000 ezer kilométeren hömpölygő Indus Kínán, Indián és Pakisztánon folyik keresztül, az utóbbi országban a földművelést szolgáló legfontosabb folyó. Vízgyűjtő területe 1,165 millió négyzetkilométer, vízhozamát tekintve a világ folyói rangsorában a 21. helyen áll évi 207 köbkilométerrel.

A folyó felső szakaszán, Tibetben Oroszlánszájúként emlegetik. Hedin 1907-ben szerzetesektől hallotta, hogy a híres folyó az Oroszlán szája nevű helyen ered. A svéd felfedező rá is talált néhány forrásra, amelyről azt hitte, hogy az Indus bölcsője. A kínai szakemberek szerint ugyan nem járt messze a folyó igazi forrásától, de mégiscsak tévedett.